Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VÖLGYESI ORSOLYA Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen

Batthyány Kázmér is.

5 A tanácskozáson megállapodtak arról, hogy jegyzőkönyvet fognak vezetni, továbbá sikerült három alapelvet is megalkotni és elfogadni, ezek szerint Magyarország és az Osztrák Monarchia egymástól elválaszthatatlan, Magyarország alkotmányos monarchia, minden magyar a törvény előtt egyenlő. A főrendi ellenzék végül is december 1-én alakult meg hivatalosan, ennek alkalmával egyébként gróf Batthyány Lajos nagy ebédet adott, amelyen részt vett a rendi ellenzék több meghatározó politikusa, így Deák Ferenc is.

6 Egy 1840 februárjában keletkezett titkos jelentés egyébként éppen azt kifogásolta, hogy míg a kormánypárti regalisták közül senki sem visz olyan házat, ahol összejöveteleiket megtarthatnák, addig az ellenzék tagjai rendszeresen összegyűlnek gróf Batthyány Lajos és gróf Károlyi György otthonában. A jelentés szerzője éppen ezért azt szorgalmazta, hogy a kormányoldal is éljen hasonló eszközökkel, s a kormányzat - ha szükséges - pénzzel is támogassa egy magánösszejövetelek tartására alkalmas ház kialakítását. A házigazda szerepére a jelentés gróf Károlyi Lajost tartotta a legalkalmasabbnak.

7 Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az országgyűlésen megjelenő tehetséges és felkészült újkonzervatívok komoly kihívást jelentettek az ellenzék számára. Horváth Mihály szerint a felsőtáblán megszerveződő konzervatív párt már nem egyszerűen a kormány eszköze volt, hanem a saját maga által kialakított elvek alapján vitatkozott az oppozícióval. Meghatározó egyéniségei gróf Dessewffy Aurél, gróf Apponyi György, báró Jósika Samu és báró Vay Miklós voltak. A főrendi ellenzéket a konzervatívok fellépése is arra ösztönözte, hogy ők is szervezetten lépjenek fel az országgyűlési tanácskozásokon. Az ellenzéki arisztokraták vezetője gróf Batthyány Lajos lett, s hamarosan számos fiatal mágnás csatlakozott hozzá, mint például Batthyány Kázmér, Teleki László, Pálffy József, Esterházy József és Mihály, Andrássy Károly, Erdődy Sándor, Zichy Ottó, Odeschalchi Ágost.

8 A felsőtábla megváltozott hangulatára, és politikai súlyának növekedésére utal Pulszky Ferenc visszaemlékezése is: „A mágnásoknál is izgatottabbak voltak az ülések, mint ezelőtt. Az erős akaratú, szenvedélyes s emellett elég tapintatos gróf Batthyány Lajos szervezett itt is egy tekintélyes ellenzéket, mely merészsége által feltűnt, köztük főleg herceg Odescalchi Ágost, Pálffy József, Batthyány Kázmér, Zichy Ödön és Jenő, Eszterházy József és Miklós, négy gróf Sza5 Gróf Széchenyi István naplói. V. kötet. Szerk., bev.: Viszota Gyula. Bp., 1937. [a továbbiakban SZINV.] 331. 6 A főrendi ellenzék megszervezéséről lásd bővebben Molnár András: Batthyány Lajos a reformkorban. Zalaegerszeg, 1996. 33-35. 7 MOL Takács-hagy. Fasc. 63., 9049.sz 8 Lásd bővebben: Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. II. kötet. Pest, 1868. 115-122.