Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

IFJ. RABÁR FERENC Batthyány Kázmér, az eszéki vár kormánybiztosa

passzivitása teljessé vált. Eder február 5-én általános lövetési tilalomról rendelkezett, a legénység fegyelme megbomlott, február 9-én tárgyalások indultak az osztrákok és a magyarok között. 1849. február 14-én reggel 9 órakor a 4500 fős őrség átadta a várat az osztrákoknak. Az eszéki várőrség felbomlott, az erőd a nagy mennyiségű lőporral, ágyúval, élelmiszerrel és egyéb tartalékkal az osztrák csapatok kezébe került. Batthyány Kázmér 1848 októbere és 1849 februárja között tanúbizonyságot tett jó helyzetfelismerő képességéről (a vár megszállása, határőrcsapatok kiűzése), parancsnoki kvalitásairól, stratégiai érzékéről, személyes bátorságáról (katonai műveletek), szervezőkészségéről (tisztikar, várőrség szervezése). Allhatatossága ma is tiszteletet ébreszt. Magára hagyatva, magányosan viaskodott hónapokon át az eszéki várat fenyegető külső és belső veszéllyel szemben. Kossuthtól nem kapott támogatást. Tetemes fegyver- és lőszertartalékot szállítottak el a várból, a képzett Zanini-századokat Pestre rendelték, lőszert, pénzt, csapatokat még akkor sem küldtek, amikor a Dunántúlon nagyszabású osztrák hadművelet bontakozott ki, és az is ismertté vált, hogy küszöbön áll az erőd ostroma. Nemegyei elvonulása után a vár felmentésének még csak a terve, vagy gondolata sem merült fel. Batthyány Kázmér emberi tragédiája, hogy a várból való távozásával személyére és becsületére árnyék vetült. Sokan a gyáva megfutamodás vádjával illették.

39 Irányi Dániel értetlenül fogadta, hogy a felelős kormánybiztos futári szolgálatot lát el, véleménye szerint Batthyányt egyenesen felelősségre kellett volna vonni meggondolatlanságáért és erélytelenségéért.

40 Batthyánynak sokakban kételyeket ébresztő döntése katonai értelemben nem volt teljesen megalapozatlan. Meg volt győződve arról, hogy csakis személyes tekintélyével érheti el, hogy a bácskai hadtestparancsnokok vagy a kormány felmentő sereget küldjön Eszékre. Az események őt igazolták. Korábban a segélykérő követeket szinte válaszra sem méltatták, Debrecenben való megjelenése olyan sokkot váltott ki, hogy azonnal megkezdték a felmentő sereg szervezését. Ma már tudjuk, hogy az elszigetelt várba érkező híradások az ellenség létszámát és erejét túlbecsülték. Az ostromló sereg kiegészítése, a szükséges nehéztüzérség felvonultatása csak február végére fejeződött volna be. így elviekben egyáltalán nem zárható ki, hogy a várőrség kitartása esetén lehetőség nyílt volna egy felmentő katonai műveletre. 39 Szilágyi Sándor:/4 magyar forradalom, férfiai 1848/49-ből. Pest, 1850. 308.; Arthur Frey: Ludwig Kossuth und Ungarns neueste Geschichte. Mannheim, 1849. II. k. 234.; Szeremlei i.m. II. 36. 40 Irányi Dániel-Charles Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története 184149. Bp, 1989. II. k. 122. Hasonlóan vélekedik Szüts i.m. 43.