Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

IFJ. RABÁR FERENC Batthyány Kázmér, az eszéki vár kormánybiztosa

Baranyában minden ellenállás megszűnt. Pécs megszállásával egyidejűleg báró Johann Schneckel von Trebersburg vezéró'rnagy a határőrvidéki csapatokkal 1849. január 30-án hajnali 5-kor Eszék külvárosait több oldalról megtámadta. Az Alsóvárosban mire az előőrsök riadóztatták a magyar csapatokat, a sáncokat az ellenség már elfoglalta, és erős puskatűzzel árasztották el a felfejlődő honvédeket. Rácz utasítást adott katonáinak, hogy szóródjanak szét, és házak, kerítések fedezékéből próbálják a támadást feltartóztatni. A horvát lakosság is bekapcsolódott a harcokba, ezért Rácz elrendelte a visszavonulást. A Felsővárosban sem tartott sokáig a harc, a csapatok későn kezdték meg visszavonulásukat, így sokan fogságba estek. Reggel 6 órára mind a három külváros az ellenség kezére került. A dandárparancsnok a visszaözönlő csapatoknak a vár kapuit nem nyittatta meg, parancsot adott, hogy rendezzék soraikat, ő pedig az alsó és felsővárost ágyútűzzel árasztotta el. Ellentámadás indult mindkét város ellen, de csúfos kudarccal végződött. A csapatok déltájban visszavonultak a várba.

27 A külvárosok lövetése egész nap folytatódott. Délután 5 és 6 óra között Trebersburg vezérőrnagy követet küldött Batthyányhoz.

28 A császári parancsnok a vár átadását követelte, Batthyány ezt határozottan megtagadta. A külvárosok elfoglalását nem tartotta végzetesnek, csupán vesztett csatának nevezte.

29 A belső várnak, vagy fővárnak nevezett erőd önálló védelmi egységet képezett. A városokat a vártól több mint egy kilométerre építették, így az ellenállás nem volt reménytelen. Batthyány azt is tudta, hogy szabályszerű ostromot az ellenség nehézágyúk nélkül nem kezdhet, ezekkel tudomása szerint még Nugent sem rendelkezett. A magyar tüzérség két napon át megszakítás nélkül lőtte a külvárosokat. A lesújtó eredménytelenség hatására a vár vezetése a további ágyúzást felfüggesztette. Az osztrák csapatok három és hat fontos ágyúikkal a várban kárt nem okozhattak, de a külvárosokat bevehetetlen erőddé alakították át. A sáncokat megerősítették, újakat építettek a vár irányába, minden utcában akadályokat emeltek. Trebersburg február 4-én büszkén jelentette, hogy minden ellenséges támadást képes visszaverni és amint megérkezik a nehéz27 Dahlen Weldennek. 1849. február 1. HL Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc iratai. 11/365 Batthyány Kossuthnak. 1849. január 30. MOL H2, OHB 1505; Füzes i. m. 124. 28 Trebersburg felszólítása: MOL H 72 Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban IM) Alladalmi ügyészi osztály (a továbbiakban A. ü. o.) 8. kútfő, 10. tétel, 8. kútfő 2. tétel 29 Batthyány helyzetértékelése: Perényinek. 1849. május 29. MOL H 72 IMÁ. ü. o. 8. kútfő, 6. tétel. Trebersburg a külvárosok elfoglalását csupán szorosabb ostromgyűrűnek tekintette. Dahlennek. 1849. január 30. HL Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc iratai. 11/140.