Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
2. TISZTVISELŐ-ÉRTELMISÉGI RÉTEG / Nagy Imre Gábor
árvaháznak, a másik felét pedig „Vésey Rezső és neje” adománya címén a Pécsi Nemzeti Színház építésére adományozta. A Rudolfinum alapítvány 2567 frt 86 krajcárt tett ki.118 Az ösztöndíjalapítvány oklevelét 1898. aug. 29-én foglalták írásba, és 1899. febr. 26-án hagyta jóvá a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az alapítványi tőke 7800 frt 4,5%-os italmérési váltság kötvényből119 és 34,04 frtból állt. Az ösztöndíjat az alapítólevél értelmében Vésey Rezsőné testvére halála után lehetett kiosztani. Özv. Matuskovits Istvánná Seidl Jozefa 1901. márc. 12-én halt meg, és a Rudolfinum árvaháznak 1000 koronát hagyományozott. A „Vésey Rezső és neje” ösztöndíj alapítványi tőke ekkor mintegy 16000 koronát, az ösztöndíj pedig több mint 700 koronát tett ki. Az adományozott az ösztöndíjat addig élvezhette, amíg az intézetbe járt, ill. másodrendű, azaz elégtelen osztályzatot nem kapott. Pécs város tanácsa elsőként 1902-ben Jobst Pál ítélőtáblái bíró, Béla nevű II. osztályt végzett ciszterci gimnáziumi tanulónak ítélte oda az ösztöndíjat. 1909-ben Klie Lajos törvényszéki bíró Zoltán nevű, III. osztályt végzett ciszterci gimnáziumi tanuló nyerte el. 1916- ban pedig az ösztöndíjat (ekkor 652 koronát) Krigl Nándor törvényszéki bíró Béla nevű, V. osztályt végzett ciszterci gimnáziumi tanuló kapta meg. 18. OBERHAMMER ANTAL KORMÁNYBIZTOS-FŐISPÁN FELTERJESZTI FORGON LAJOS120 PANASZÁT, HOGY A POSTA- ÉS TÁVÍRDÁI IGAZGATÓI KINEVEZÉSNÉL MELLŐZTÉK Pécs, 1919. jan. 11. Dr. Forgon Lajos panasz beadványa igazgatói kinevezéseknél történt mellőzése és ügyének megvizsgálása tárgyában. Kereskedelemügyi magy[a]r Miniszter Úr! Dr. Forgon Lajos posta és távirda főtanácsos ez idő szerint pécsi lakos azon kéremmel fordult hozzám, hogy az igazgatói kinevezéseknél történt mellőzése és ügyének megvizsgálása tárgyában Miniszter Úrhoz intézett beadványát én mint e város kormánybiztosa terjesztem [sic!] fel. Midőn e kérelemnek eleget teszek, mely hivatalomból folyólag kötelességem is, csak arra kívánok rámutatni, hogy Dr. Forgon Lajos posta és távirda főtanácsos, aki 1895. évtől 1918. évig Pécsett a posta és távirda igazgatóságnál fogalmazói, segédtitkári, titkári majd tanácsosi igazgatóhelyettesi és főtanácsosi állásban, 118 BMLIV. 1420. 1. 119 Az italmérési jog (vagy kocsmáltatás joga) a volt földesurakat megillető ún. kisebb királyi haszonvételek (regálék) közé tartozott, amely kizárólagos jogot biztosított minden szeszes ital kimérésére és kocsmák, vendéglők nyitására. Az italmérési jog állami kézbe vételét az 1888: XXXV. te. rendelte el, a megváltásáról az 1888: XXVI. te. rendelkezett, és a megváltás 4,5%-os kamatozású ún. italmérési váltság (regálekártalanítási) kötvényekkel történt. 120 Forgon Lajos a pécsi posta- és távírda igazgatóság helyettes igazgatója, pécsi református presbiter, felesége Werner Ottó DGT ny. bányafőfelügyelő leánya. Elégedetlensége miatt főtanácsosként Nagyváradra helyezték át, de az állást már nem foglalhatta el, Pécsett maradt és szabadságra ment. LENKEI, 1922. 205-206. 59
