Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

9. POLGÁROSODÁS ÉS ZSIDÓSÁG PÉCSETT / Vörös István Károly

szére önálló ipar űzhetésére édes atyja és törvényes képviselője által adott bele­egyező nyilatkozat gyámhatóságilag ezennel jóváhagyatik. Miről Günsberger Lajos s neje Günsberger Matild és Günsberger Hermin pécsi lakosok értesíttetnek. Pécs sz. kir. város árvaszékének 1899. március hó 15-én tart[ott] üléséből. Nendtvich elnök BML IV. 1422. B. 1745/1903. EREDETI, KÉZZEL ÍROTT. Günsberger Hermina 20 évesen szeretne önálló üzletet, miután kitanulta a szabó szakmát. Kiskorúnak az 1874: XIII. te. szerint számított, amelynek 1. §-a szerint a hajadonok 24. életévük betöltésével válnak teljeskorúakká. A forrásban idézett 1877: XX. te. 5. §-a szerint azonban „Kiskorúak életkoruk 18. évének betöl­tése után az atyának, illetőleg a gyámnak gyámhatóságilag jóváhagyott beleegye­zésével önálló ipart űzhetnek s ez által teljeskorúakká válnak.” 151. KLINGENBERG KATALIN520 SZATÓCS ÜZLET NYITÁSÁHOZ IPARENGEDÉLYT KÉR Pécs, 1879. okt. 3. Tekintetes Rendőr Kapitányi hivatal! Bátor vagyok minden tisztelettel könyörögni miként a belvárosi Radonay utca 6. számú házban lévő szatócs bolt helyiségben egy szatócs üzlet kezdéséhez kellő Iparhatósági igazolványt kegyesen kiadni méltóztassék. Alázatos kérésem indokolására szerencsém lévén felhozni: 1. Hogy mint férjezett nő, nagy korú vagyok. 2. Ellenem vagy férjem ellen semmi panasz vagy nehézség fel nem merült, sőt férjem mint nyilvános héber cultusközségi tanár, általános köztiszteletnek örvend. 3. Férjem fizetéséből családommal igen szűkén lévén képesek meg élhetni, én is kötelességemnek tartom családunk fenntartására közre működni. Alázatos kérésem után minden tisztelettel maradtam. A Tekintetes hivatalnak Pécsett, 1879. 10/3. Alázatos szolgálója: Klingenberg Katalin BML IV. 1422. B. 1107/1879. EREDETI KÉZZEL ÍROTT. Klingenberg Jakab izraelita elemi iskolai tanító 1874-ben telepedett le Pécsett. Az izraelita iskola 1872-ig minta elemi főtanoda volt, tanítóit az uralkodói rende­letre 1850-ben létrehozott országos izraelita iskolaalap fizette. Az iskola a Mátyás király utcai épületet 1872-ben elhagyva már a Kossuth téri zsinagóga mellett mű­ködött, s 1886-ban került a mai helyére. Klingenberg Jakab 1882-1906 között a 520 Klingenberg Jakab izraelita elemi iskolai igazgató második felesége Leichtner Katalin volt, leányuk Ilona (*Székesfehérvár), 1890-ben házasodott. Klingenberg Jakab első' felesége Reiner Regina, leányuk Sarolta (*Cegléd), házasságot kötött 1880-ban. 373

Next

/
Oldalképek
Tartalom