Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
9. POLGÁROSODÁS ÉS ZSIDÓSÁG PÉCSETT / Vörös István Károly
ún. községtanácsosként tevékenykedett a város vezetésében. (Tekintélyét mutatja, hogy kivételként németül szólalhatott fel, mivel magyarul nem tudott.) A megalakuló Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának 1881—90 között alelnöke volt. Fia, Schapringer Gusztáv 1891—1907 között volt virilis törvényhatósági bizottsági tag, majd a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, s az 1907-ben megvalósult Pécsi Országos Kiállítás egyik főszervezője. Dr. Grünhut Ignác és Sárkány Ármin a zsidók között ritka kivételként köztisztviselőként is tevékenykedtek, Grünhut a város aljegyzője volt 1872-73-ban, Sárkány Ármin rendőrkapitány 1900—08-ban. A közgyűlés választott tagja volt 1899-1929 között dr. Nemes Vilmos ügyvéd (1929-től a Pécsi Ügyvédi Kamara alelnöke). Dr. Paunz Lipót, a város megbecsült orvosa 1908-1929 között volt virilis tagja a törvényhatóságnak, majd 1929-től a közgyűlés 6 választott örökös tagjai között volt, egyedül izraelitaként. A helyi társadalmi elithez való tartozás szembetűnő jele a kaszinóbeli tagság volt, hiszen az „úri” társadalomba való bekerülés a társadalmi emancipáció beteljesülését ígérte. Az általánosan megfigyelhető viszonyoknak megfelelően Pécsett is a nemesi jellegű Nemzeti Kaszinó vett fel a zsidó elitből tagokat, a Polgári Kaszinó nem. A hagyományos polgári rétegek konkurenst láttak a feltörekvő zsidóságban, illetve a zsidóság presztízsorientált tagjai inkább az „úri” értékeket tekintették mérvadónak a maguk számára.517 A pécsi zsidó hitközség elfogadottságáról tanúskodik, hogy vezető személyiségei — polgári emancipációjukat követően a posztfeudális attitűd felé fordulással - jelentős kitüntetésekben is részesültek. Jánosi Engel Józsefet Ferenc József 1910- ben magyar királyi udvari tanácsossá nevezte ki, dr. Perls Ármin pécsi főrabbi 1911-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztje kitüntetést kapta. A pécsi zsidók kiemelkedő személyiségeinek társadalmi presztízsét mutatja az is, hogy többen nemességet kaptak az uralkodótól: „csepregi” Schapringer Gusztáv és családja 1886-ban, „jánosi” Engel Adolf és leszármazottai 1887-ben, „cserkúti” Engel Miksa fakereskedő 1895-ben, „üszögi” Grosz Imre 1911-ben, és „mecsekjánosi” Stein Lajos, a Baranyamegyei Gazdasági Egyesület alelnöke 1914-ben.5181918-ban dr. Nemes Vilmost is nemesítésre javasolta Pécs főispánja, az első világháborús ösz- szeomlás azonban ezt megakadályozta (170. dók.). Az iparhatósági iratokat kronologikus sorrendben mutatjuk be. A válogatás szempontjai voltak, hogy a pécsi zsidóság zömét alkotó kiskereskedő, kisiparos rétegekre koncentráljunk, illetve igyekezzünk a zsidók által űzött mind több foglalkozást bemutatni. A megszokottól némileg eltérő foglalkozás a ló kereskedelem (145. dók.) és az antikvárium, könyvügynök (152., 153. dók.). A források a pécsi zsidó kispolgárság mobilitásáról is vallanak, be- (146. dók.) és visszaköltözésük- ről (144. dók.), valamint az önállóság megszerzése előtti szakmatanulás különböző helyszíneiről (149. dók.). A zsidó kisvállalkozások az átlagnak megfelelően nem feltétlenül sikertörténetek, jó helyzetfelismerésről (140. dók.), alkalmazkodó képességről (148., 151. dók.), vagy a realitások belátásáról is szólnak (143, 145, 517 SCHWEITZER, 1994. 75-76. 518 LENKEI, 1922. 185-186. A nemesi rangra emelt zsidó családok száma kb. 280-ra tehető'. „Nemesek” In: MZSL, 1929. 642-647. 363
