Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

8. LEÁNYNEVELÉS ÉS NŐI SZEREPEK I Borsy Judit

Wien, 1909. évi április hó 2-án. A minister helyett: Roessler Pécs szab. kir. város Méltóságos főispánjának PÉCS. BML IV. 1401. B 144/1909. EREDETI, ÍRÓGÉPPEL ÍRT. A válasz igen részletes beszámoló Mazaly Margit anyagi viszonyairól. Erreth Já­nos főispán az özvegy édesanya nyugdíjának pontos összegét éppúgy megírta, mint az elhunyt édesapa után örökölt, és nagykorúságakor felvett pénzösszeget: „Mazaly Margit tőke fejében 5775 Kor 53 fillért 1903. május hó 2-ig számított kamatok fe­jében 79 Kor 50 fillért kézhez vett.” A hosszasan sorolt számadatok után egy mon­dattal zárta a jelentést: „Úgy általában a családnak mint különben Mazaly Margit kisasszonynak előélete, híre, társadalmi állása minden tekintetben kifogástalan, úgy hogy a család Pécsett általános tiszteletnek és becsülésnek részese.” 125. A CS. ÉS KIR. 52. GYALOGEZRED II. ZÁSZLÓALJ PARANCSNOKÁNAK LEVELE PÉCS VÁROS FŐISPÁNJÁHOZ, AMELYBEN PUDIK REZSŐ MENYASSZONYA, TRIXLER ERZSÉBET FELŐL ÉRDEKLŐDIK Pécs, 1915. 11/52. Infanteriebataillon 327. sz. biz. Méltóságos Szily Tamás Urnák Baranya vármegye főispánja Pécs Tábori posta 55, 1915. IX. 14. Pudik Rezső zászlóaljambeli százados házassági engedélyt kért Trixler Erzsé­bet úrhölgyei, Trixler Aladár486 pécsi lakos leányával. Az előírás értelmében felkérem Méltóságodat, nevezett családi viszonyairól kimerítően és feltétlenül bizalmasan tájékoz[tat]ni szíveskedjék, [olvashatatlan aláírás] A cs. és kir. 52-ik gyalogezred Il-ik zászlóalja T. Parancsnokságának a táborban Tábori posta 55. Válaszolva f. hó 14-én kelt, s fenti szám alatt, Baranyavármegye Főispánjához intézett, s általa illetékesség okából hozzám áttett, megkeresésben foglaltakra, tisztelettel értesítem t. címet, hogy Trixler Erzsébet, aki Trixler Aladár Pécs sz. kir. város szállásmesterének örökbe fogadott leánya (a leány édesanyját, aki Pin­tér városi rendőrbiztosnak volt özvegye, Trixler nőül vette, s az első házasságból való gyermekeket, köztük Erzsébetet, akiről szó van, örökbe fogadta) kifogástalan erkölcsi magaviseletű, művelt úrinő, s így nézetem szerint sem családjára, sem egyéniségére való tekintetből a tervezett házasság ellen kifogás nem emelhető. Pécs, 1915. szeptember 27. Főispán. 486 Trixler Aladár (106. dók.) apja Trixler Konstantin, aki Trixler Rudolf öccse volt (84. dók.). 340

Next

/
Oldalképek
Tartalom