Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

8. LEÁNYNEVELÉS ÉS NŐI SZEREPEK I Borsy Judit

(135, 136. dók.). Magántisztviselőként viszont dolgozhattak, mert ezt nem kötöt­ték végzettséghez.461 Az értelmiségi pályánál is korlátozottak volt a nők érvényesülési lehetősége. A közvélemény és magyar társadalom gondolkodóinak többsége a 19. század 1880- 90-es éveiben helytelenítette a nők érettségizését és egyetemre kerülését. Ahhoz, hogy művelt háziasszonnyá, jó feleséggé váljanak elegendő volt a polgári elvégzé­se. 1883-tól a leányok magántanulóként érettségit tehettek ugyan, de ez nem volt egyenlő értékű a fiúkéval. Az áttörést az 1895-os év hozta, ettől kezdve Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére a leányok is tehettek nyil­vános érettségi vizsgát. 1896-ban nyílt meg az első leánygimnázium Budapesten, és a közvélemény is elfogadta a megnyitását.462 A négy polgári után különbözeti vizsgával (latin nyelv) át lehetett menni a gimnázium ötödik osztályába. A különbözeti nagyon fontos az adott korszakban a középosztálybeli kisasszonyok számára, mert ez az átjárhatóság lehetővé tette, hogy a leányokat beírassák a normál gimnáziumokba.463 Pécsett a leánynevelésben a nagy lépés a Miasszonyunk rend felsőbb leányis­kolájának megnyitása volt, mely 1907-ben Zichy Gyula támogatásával létesült. A négy elemire épülő 6 osztályos középiskola 1916-ban 8 osztályos leánygimnázi­ummá alakult át. (122, 123. dók.).464 465 1895-ben kelt Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete, amely megengedte, hogy a budapesti és kolozsvári egyetem bölcsészeti és orvosi karára, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamra nők is beiratkozhassanak. A bu­dapesti egyetemen (matematika fizika szakon) az első hallgatónő 1895-96-ban Glücklich Vilma volt. Az orvosi karnak 1896-97-től, a gyógyszerészeti tanfolyam­nak 1903-04-től, az államszámviteltani tanfolyamnak az 1912-13-as évtől vol­tak női hallgatói (137, 138. dók.). A századfordulóig a hallgatónők aránya az 1% alatt, az 1910-es évek elejéig 7,5% volt. A 564 nőhallgató többsége tisztviselő-ér­telmiségi családból származott. A bölcsészeti kar nem adott doktorátust, ezért itt volt a legkisebb a nőkkel szembeni ellenállás. Boszniában pedig az iszlám tette szükségessé az orvosnőket, hogy a nők is járhassanak orvoshoz.466 Az orvosi egyetem hallgatóinak közel egyharmada volt 1910-ben nő, az első világháború éveiben pedig már közel a fele. A praktizáló orvosnők száma viszont kevés. Többségük a Horthy-korban férjhez ment, lehetőleg orvost választva há­zastársnak (139. dók.).466 A nők az első világháború éveiben áramoltak tömegesen az értelmiségi pályák­ra. A női értelmiségi munka azonban komoly gátakba ütközött a férfiak változat­lan monopóliuma miatt. 461 GYÁNI, 2009. 462 KÉRI, 2008. 100-112. 463 KÖVÉR, 2003. 175-176. 464 Az első érettségi vizsga 1920-ban volt. A Pécsi Római Katolikus Leánygimnázium az Árpádházi Szent Erzsébet nevet 1921-ben vette fel. Jogutóda a pécsi Leó'wey Klára Gimnázium. 465 KÉRI, 2008. 113-123. 466 GYÁNI, 2009. 326

Next

/
Oldalképek
Tartalom