Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
8. LEÁNYNEVELÉS ÉS NŐI SZEREPEK I Borsy Judit
elemi iskola mellett a négy osztályos leány polgári iskola és a tanítónőképzők alapításáról is.445 446 1869-ben nyílt meg Budán, az ország első állami tanítónőképzője, amelyet az akkori igazgatónője után „Zirzen Janka” intézetének is említettek a kortársak.446 A női kereskedelmi tanfolyamok felállításáról 1890-ben rendelkezett a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Négy polgári vagy felsőbb leányiskola elvégzés után lehetett ide beiratkozni. 1891-ben 11 felsőbb leányiskola, 19 tanítónőképző, 130 felső nép- és polgári iskola, 16 bábaképző és más felsőbb szakiskola, valamint 50 magán nevelőintézet működött Magyarországon.447 Pécsett a város leánynevelésére nézve a Miasszonyunk rend működése volt a meghatározó (118. dók.). Az elemi iskola mellett a kezdetektől működött a bentlakó leányoknak egy ún. felsőbb leányiskola (1851), ahol a szokásos tantárgyakon kívül francia, német társalgás, festés, zene, kézimunka oktatás volt, és főzni is tanultak. 1859-től az elemi osztályokat elvégzettek a varrótanfolyamot látogathatták. A rend polgári leányiskolája 1890-ben indult, a községi polgári leányiskola már 1881-ben (119, 120. dók.). Az első leányoknak szánt középfokú intézmény - a Miasszonyunk rend tanítónőképzője - 1895-ben nyílt meg. A növendékek többsége bentlakó volt, a zene- és nyelvtanulás mellett háztartástant, főzést is tanultak. A polgárit végzett leányok a Városi Felsőkereskedelmi Iskolában is tanulhattak, és 3 év elvégzése után érettségizettek (121. dók.). 1908 előtt a női kereskedelmi tanfolyamot látogathatták, 1893-ban például 11 leány járt ide.448 Az egyéves képzés keretében a következő tantárgyakat oktatták: kereskedelmi számtan, kereskedelmi és váltóismeret, kereskedelmi földrajz áruismerettel, könyvvitel, irodai munkálatok és magyar levelezés, német nyelv és levelezés, gyorsírás, szépírás és a gépírás mint rendkívüli tantárgy.449 450 A kor uralkodó felfogása szerint a nők nem rendelkeztek művészi képességekkel, ezért kevés közöttük a képzőművész. Számuk a századforduló környékén százra tehető. A színésznők ezen a téren kivételt képeztek.460 A nőjogi törekvések hosszú hagyományra tekintenek vissza. Számos férfi és nő állt ki a két nem egyenjogúsága mellett. 1904-ben Glücklich Vilma451 vezetésével 445 KÉRI, 2008. 92., 102. 446 Zirzen Janka (1824. máj. 23. Jászberény, f 1904. dec. 28. Budapest): pedagógus, a nó'ne- velés, a tanítónó'képzés elindítója. 447 KÉRI, 2008. 105-106. 448 ÁGH, 1894. 185. 449 1905. évi bizonyítvány alapján. BML XIV. 42.5. Egy 1912. évi bizonyítvány szerint annyi változás történt, hogy kereskedelmi levelezést tanítottak magyar és német nyelven, a gyorsírást németül is tanulták, a gépírás már nem rendkívüli tárgy volt, és elmaradt a váltóismeret. BML XIII. 16. A. b. 10. 450 GYÁNI, 2009.; KÉRI, 2008. 138-139 451 Glücklich Vilma (*1872. aug. 9. Vágújhely, fl927. aug. 18. Bécs): pedagógus. Budapesten tett reáliskolai érettségit és polgári iskolai tanítónői képesítő vizsgát (1893). A fiumei felsőbb leányiskola tanára (1893-96), a budapesti egyetem bölcsészkara első női hallgatója 324
