Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

7. MAGYAROSODÁS / Nagy Imre Gábor

112A. WIESNER RAJMÁR429 ÖNÉLETRAJZA Pécs, 1896. Életrajzom röviden a következő: Szépapám a múlt század elején vándorolt be Németország Rajna vidékéről Csehországba, a hol a Kacowi urodalmat örökölte, a mely később tőle a toskánai herceg, ettől pedig V. Ferdinánd magyar király birtokába jutott. Említett szép­apám ezen birtokon egy papírgyárt alapított, a mely azután dédapámnak lett öröksége; erről nagyapámra és végül Manó nagybátyámra szállt át, míg végre az 50-es években tűzvész által pusztult el. Atyám, mint ifjabbik fiú, az orvosi pályára adta magát, és „medicináé et chirurgiae” doktorrá történt felavatása után 1850-ben állami szolgálatba lépett, bányaorvos és később bányafőorvos volt, és ez utóbbi minőségben 1863-ban Ma­gyarországba helyezetett át, a hol is 1881-ben bekövetkezett haláláig működött mint ilyen. Atyámnak bányaorvosi állása adta is meg nekem az irányt életpályámra néz­ve. 1863-ban léptem be a selmeci bányaakadémiába, hol mint kitűnő tanuló csak­hamar állami ösztöndíjat és tanulmányaim befejezte után azonnal állami alkal­mazást is nyertem; még pedig eleinte a bányaműszaki osztályban, később pedig 1868-tól 1870-ig mint tanársegéd. Ekkori tanítványaim közül kettő éppen a pécsi szénbányáknál van ez idő szerint is még, mint bányatiszt alkalmazásban. A tanári pályához hajlamom nem lévén, ekkor a szénbánya-ipar egyesületnél a nekem felajánlott vezérmérnöki állást vállaltam el, és ugyancsak ezen társulat által 1873-ban a Veszprém megyei Ajka községben levő szénbányái vezetésével bízattam meg, a hol 10 évi működésem alatt az ottani lakosságnak becsülését megnyerni voltam oly szerencsés, hogy a nevezett község engem díszpolgárául választott meg. Ajkáról tíz évi ottani működés után ugyanazon vállalat engem Teplitz-Schönauba helyezett át mint bányafőintéző, 1885-ben pedig Bécsbe, mint ezen széniparvállalat vezetője. Felemlítendőnek tartom, miszerint azon idő óta, hogy szüleim Magyarország­ba jöttek, én mindig magyarnak éreztem magamat, és magyar honpolgárságomat megtartandó, a monarchia osztrák felében nyilvános állást el nem vállaltam so­ha, választásokban ott részt is soha nem vettem, sőt bányamérnöki felhatalma­zást sem fogadtam ott el, minthogy mint ilyen osztrák honpolgárnak kellett volna magamat vallanom. 1891-ben, bizonyos ottani ügyek rendezése céljából, különös felhívás folytán rö­vid időre elvállaltam a brüxi- szénbányatársulatnál a központi felügyelői állást, a feladatomul kitűzött cél elérése és a rám bízott ügyek teljes elintézése után az el­ső cs. kir. szab. Duna Gőzhajózási Társulat pécsi szénbányáinak igazgatóságával bízattam meg, és miután a társulat javaslatomat, hogy ezen bányaigazgatóság 429 Wiesner Rajmár (*1843. aug. 7. Prága, fl900. máj. 21. Pécs): bányamérnök. Az önélet­rajzot azért írta, mert kitüntetésre terjesztette fel Kardos Kálmán főispán. 1896-ban megkapta az uralkodótól a Ferenc József rend lovagkeresztjét. 313

Next

/
Oldalképek
Tartalom