Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
7. MAGYAROSODÁS / Nagy Imre Gábor
112A. WIESNER RAJMÁR429 ÖNÉLETRAJZA Pécs, 1896. Életrajzom röviden a következő: Szépapám a múlt század elején vándorolt be Németország Rajna vidékéről Csehországba, a hol a Kacowi urodalmat örökölte, a mely később tőle a toskánai herceg, ettől pedig V. Ferdinánd magyar király birtokába jutott. Említett szépapám ezen birtokon egy papírgyárt alapított, a mely azután dédapámnak lett öröksége; erről nagyapámra és végül Manó nagybátyámra szállt át, míg végre az 50-es években tűzvész által pusztult el. Atyám, mint ifjabbik fiú, az orvosi pályára adta magát, és „medicináé et chirurgiae” doktorrá történt felavatása után 1850-ben állami szolgálatba lépett, bányaorvos és később bányafőorvos volt, és ez utóbbi minőségben 1863-ban Magyarországba helyezetett át, a hol is 1881-ben bekövetkezett haláláig működött mint ilyen. Atyámnak bányaorvosi állása adta is meg nekem az irányt életpályámra nézve. 1863-ban léptem be a selmeci bányaakadémiába, hol mint kitűnő tanuló csakhamar állami ösztöndíjat és tanulmányaim befejezte után azonnal állami alkalmazást is nyertem; még pedig eleinte a bányaműszaki osztályban, később pedig 1868-tól 1870-ig mint tanársegéd. Ekkori tanítványaim közül kettő éppen a pécsi szénbányáknál van ez idő szerint is még, mint bányatiszt alkalmazásban. A tanári pályához hajlamom nem lévén, ekkor a szénbánya-ipar egyesületnél a nekem felajánlott vezérmérnöki állást vállaltam el, és ugyancsak ezen társulat által 1873-ban a Veszprém megyei Ajka községben levő szénbányái vezetésével bízattam meg, a hol 10 évi működésem alatt az ottani lakosságnak becsülését megnyerni voltam oly szerencsés, hogy a nevezett község engem díszpolgárául választott meg. Ajkáról tíz évi ottani működés után ugyanazon vállalat engem Teplitz-Schönauba helyezett át mint bányafőintéző, 1885-ben pedig Bécsbe, mint ezen széniparvállalat vezetője. Felemlítendőnek tartom, miszerint azon idő óta, hogy szüleim Magyarországba jöttek, én mindig magyarnak éreztem magamat, és magyar honpolgárságomat megtartandó, a monarchia osztrák felében nyilvános állást el nem vállaltam soha, választásokban ott részt is soha nem vettem, sőt bányamérnöki felhatalmazást sem fogadtam ott el, minthogy mint ilyen osztrák honpolgárnak kellett volna magamat vallanom. 1891-ben, bizonyos ottani ügyek rendezése céljából, különös felhívás folytán rövid időre elvállaltam a brüxi- szénbányatársulatnál a központi felügyelői állást, a feladatomul kitűzött cél elérése és a rám bízott ügyek teljes elintézése után az első cs. kir. szab. Duna Gőzhajózási Társulat pécsi szénbányáinak igazgatóságával bízattam meg, és miután a társulat javaslatomat, hogy ezen bányaigazgatóság 429 Wiesner Rajmár (*1843. aug. 7. Prága, fl900. máj. 21. Pécs): bányamérnök. Az önéletrajzot azért írta, mert kitüntetésre terjesztette fel Kardos Kálmán főispán. 1896-ban megkapta az uralkodótól a Ferenc József rend lovagkeresztjét. 313
