Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

1. BEVEZETÉS / Nagy Imre Gábor

nek, ezért kiegészítettük más források - közgyűlési, főispáni, városi tanácsi, okmánytári, iparhatósági iratok stb. — közlésével. A kötet kísérlet a polgárosodás bonyolult folyamatának bemutatására, döntse el a „nyájas olvasó”, hogy ez menynyire sikerült.

Az anyaggyűjtés idó'határa 1867-1921, mert Pécsett a szerb megszállás megszűnte után, 1921-tól számíthatjuk a két világháború közötti korszakot. A forrásokat az egyes fejezetekben tematikus rendben közöljük. Az egyes dokumentumok szerkezete az alábbi:

1. Sorszám

2. Cím

3. Iratközlés

4. Legenda

5. Kommentár

6. Forrás- és szövegkritikai, tárgyi magyarázó jegyzetek

1. Sorszám mindig arab szám, a mellékleteket sorszám/abc kisbetűivel jelöltük. A tartalmilag összefüggő iratokat minden esetben egy szám alatt közöltük.

2. Cím. Minden egyes dokumentumot önálló címmel láttunk el.

3. Iratközlés. A dokumentum teljes szövege az eredeti dátumformulával, aláírásokkal. Az eredeti címet, a címzett nevét az irat részeként vettük fel. Ugyancsak felvettük az utóiratot és záró formulákat. A küldő megjegyzése (bizalmas, titkos stb.) szintén közlésre került.

4. Legenda. Az irat szövegét követi az irat jelzetének és külső formai jegyének leírása.

5. Kommentár. Az irat előzményeit, az intézkedéseket, a külső körülményeket és az irat megértéséhez szükséges információkat tartalmazza.

6. Forrás- és szövegkritikai, tárgyi magyarázó jegyzetek. Itt írtuk le a közlő személy fontosabb életrajzi adatait. Lábjegyzetekben adtuk meg a dokumentumokban szereplő személyek fontosabb életrajzi adatait, a helységnevek azonosítását és minden olyan információt, amely a szöveg megértését segítheti. Ugyancsak lábjegyzetben adtuk meg a szövegkritikai jegyzeteket, a forrásban közölt tévedések, pontatlan adatok helyesbítését. Az idegen szavak és kevésbé ismert fogalmak magyarázata nem lábjegyzetekben, hanem a kötet végén található, mert az állandó ismétlődések megnehezítették volna a kötet használatát.

Az egyes forrásokat - kivételes esetektől eltekintve — mindig teljes terjedelemben közöltük. Az esetleges kihagyásokat [...] jellel jelöltük. Ugyancsak szögletes zárójellel jelöltük az eredeti szövegben történt kiegészítéseket, értelemzavaró rövidítések feloldását, névelők, kötőszók beiktatását stb.

A szakemberek véleménye erősen eltér a forrásközlések szabályairól. Benda Kálmán megállapítása szerint: „A régi írások tükörszerű lenyomtatása ... nem a tudományosság jele, hanem éppen a tudománytalan igénytelenség következménye.”36 Hanák Péter szerint az abszolút ortográfiái hűségnek nincs értelme a központozás (interpunkció), valamint az egybeírások és elválasztások esetében.37

36 SIPOS, 2000. 174.

37 HANÁK, 1988. 223-224.

25