Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

6. HOZOMÁNY, ÖLTÖZKÖDÉS, DIVAT / Nagy-Borsy Noémi

kiegészítők: 1 fekete félselyem napernyő, 2 fekete selyem szalag, 1 fekete csipkés női gallér, 4 különféle régi gallér, 2 selyem gallér, bőrtáska és egy kis kézitáska.371

A 19. század második felétől a divat egyre gyorsabban változott, és terjedt el, hiszen már a sajtó eszközeivel is lehetett közvetíteni. Magyarországon, a dualizmusban is megfigyelhető ez a változás, amit érdemes nyomon követni.

Az 1830-as évektől a női szoknya hosszabbodása az aládúcolással: az alsószoknyák számának növekedésével, a fűző és az abroncsok terjedésével járt. Ebben a szoknyában állni és járni lehetett, az ülés ügyességet követelt. Az 1860-as évektől uszályosak lettek a szoknyák, és megjelentek azok az egyszerű ruhadarabok, amit a vállra lehetett teríteni: a pelerin (újatlan, bő kabát), bő selyemkabát vagy kendő. 1868-tól az 1880-as évekig volt divatban a turnűr, a szoknya alatti párnabetét, amely a női farrészt hangsúlyozta túl.

Az 1890-es évek közepétől rövidülni kezdtek a szoknyák és ingujjak, és bővülni a ruhaderekak. A századfordulón feltűntek a szecessziós formák és az aszimmetria. 1910-től eltűnt a fűző és terjedt a kényelmes ruházkodás. A magas nyakú blúzokat kezdte felváltani a V alakú kivágás. A szoknya hossza is rövidült. A térdnél összehúzott szoknya volt a bukjelszoknya.372 A ruhák jellegzetes S-alakú szabásukkal hangsúlyozták a női idomokat.

A dualizmus vége felé, az első világháború előestéjén a divat olyannyira felgyorsult, hogy a korabeliek bevallása szerint többet változott egy évtized alatt, mint korábban két generáció alatt. Emellett kifejezetten merésszé vált. Lengébb, könnyű, szinte áttetsző anyagú ruhákban és felhasított szűk szoknyákban jártak a fiatal lányok.373

Ugyanakkor a technikai fejlődés a divatban is megjelent, a századfordulón elérhetővé vált a varrógép házi használatra.374 Ennek segítségével a fiatal lányok, asszonyok elkészíthették maguknak ruháikat. Ez mindenekelőtt rendkívül takarékos megoldás volt. Várady Ferenc is ezzel az indokkal kérte, húga gyámpénztárban őrzött pénzének kamatait 1890. okt.-ben:

„Húgom Várady Lenke szintén az idén végezte be a helybeli polgári leányiskolát. [...] Főzni [...] saját háztartásomban is megtanul, a varrást azonban már varró-iskolába kell elsajátítania. Hogy a varrás mennyire szükséges, talán fölösleges is bővebben fejtegetnem. Elég annyit mondanom, hogy minden ruha-varrásnál

371 BML IV. 1409. b. 1532/1882. Klie Rozália (*1803. Becs, 1885. okt. 16. Pécs): szülei Klie János és Letl Anna, férje Léhner Károly. Gyermeke nem volt, így bátyja Klie József leszármazottjai lettek az örökösök. A 12 örökös között volt Klie Ilka, aki Németh Gyula ügyvédnek, Németh Béla történetíró öccsének volt a felesége.

372 KÖVÉR, 2003. 136-137.

373 KÉRI, 2008. 198.

374 A varrógép gyakran a legértékesebb darabnak számított a kevésbé tehetó's fiatalasszonyok hagyatékában, mint pl. az 1904-ben 23 évesen elhunyt Windischmann Annáéban, aki mozdonyvezető' felesége volt. Asztalos volt a férje Deutsch Katalinnak, akinek az 1907-ben felvett hagyatéki leltára szerint Singer varrógépe volt, akárcsak a 27 évesen 1915-ben elhunyt Sákics Annának, aki cipésznek volt a felesége. BML IV. 1409. b. 6358/1926, 1124/1920, 5473/1922.

254