Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
1. BEVEZETÉS / Nagy Imre Gábor
előkelő iskolákkal mint Pécs, mert nagy püspökeink és az előkelő ciszterci rend oly iskolákkal látták el Pécset, hogy azok nem csak Pécs és Baranya megyére voltak hasznosak, hanem vonzerővel birtak több megyére sőt Slavoniára is.” - írta Jellachich Károly.25 „Mégis ezúttal is hangoztatnom kell és ezen nézetemhez ragaszkodom is, hogy Pécs városa kulturális téren vidéki városaink sorában egyik legelső helyen áll” — olvashatjuk Lenkei Lajos visszaemlékezésében.26 Pécs mint közegészségügyi központ kiemelkedő helyet foglalt el a magyarországi városhálózatban. Az egészségügy fejlődése részben a város sok funkciójából adódott, hiszen a bányászat, a katonaság és az egyház egyaránt megteremtette a maga kórházát. így Pécsett 1902-től öt kórház működött: egy-egy a város, az irgalmas rend, a DGT, a közös hadsereg és a magyar honvédség irányítása alatt. A városi kórház 1857-ben kapott közkórházi rangot, ettől kezdve nemcsak városi, hanem vidéki betegeket is fogadott. Erreth Lajos főorvos igazgatása alatt, többszöri átépítéssel vált modern intézménnyé.27 Közelében, a Rét u. 2. sz. alatt épült fel 1902-1903-ban a városi elmegyógyintézet. Az irgalmas rend kórházát fokozatosan bővítették. 1873-ban már 40 ággyal működött, és sebészete is volt. A sebészet 1904-ben kapott egy új műtőtermet.28 29 Az első állandó katonai kórház a Király utca 16-ban, a mai színház helyén lévő, volt Dominikánus rendházban létesült. A városnak több évtizedes erőfeszítésébe került, amíg a közös (k. u. k.) hadsereg katonai kórházát a város központjából kitelepítette, hogy a fertőzésveszélyt megelőzze. Az új háromszintes, 1889-ben épült, Attila u. 14 sz. alatti, 95 betegágyas cs. kir. Csapatkórházat 1890-ben adta át a város.28 A város legkisebb kórháza a DGT 40 ágyas Pécsbányatelepi kórháza volt, 1893- ban 175 beteget ápolhattak itt.30 A honvédség 1902-ben építtetett egy új, egyemeletes, 56 ágyas csapatkórházat (a mai Árnyas és Akác utca között). A honvédségnek addig csak Budapesten volt kórháza és a pécsi mellett még Nyitrán épült új kórház.31 A lakossághoz viszonyított orvos létszám tekintetében Pécs 1896-ban az 5. helyen állt. Budapest és Kolozsvár, mint egyetemi városokon kívül csak Pozsony és Nagyvárad körözte le. A kórházi ágyak és a kórházakban ápolt betegek abszolút számát tekintve 1914-ben csak Budapest, Pozsony és Kolozsvár előzte meg. Az öt kórháza 1181 ággyal rendelkezett. Pécs egymaga majdnem kétszer annyi kórházi ággyal bírt, mint a másik három dunántúli törvényhatósági jogú város (Győr, Sopron és Székesfehérvár) együtt.32 A gyógyszertárak száma fokozatosan nőtt: „Szerecsen” (1697), „Arany Sas” 25 JELLACHICH, 1912. 43., Vö. PÉCS EZER ÉVE, 1996. 165-169. 26 LENKEI, 1922. 277-278. 27 PANDUR, 1999. 206. 28 SÜLÉ, 1991. 192-195. 29 NAGY-ARACSI-KORONCZAY, 2000.14-45.; MADAS, 1978. 338-339. 1925-től Bőrklinika. 30 ÁGH, 1894. 135. 31 NAGY-ARACSI-KORONCZAY, 2000. 46-62. 32 KATUS, 1995. 40. 22
