Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

1. BEVEZETÉS / Nagy Imre Gábor

veset árultak el a társadalom rétegződéséről. 1869 és 1910 között a gazdaságilag önállók aránya 20,6%-ról 16,7 %-ra csökkent, ami elsősorban a mezőgazdasági kistulajdonosok számának csökkenéséből adódott.

Pécs város társadalmában két irány biztosan kitapintható: a középosztályosodás és a munkásság kialakulásának folyamata. A „Pécsi Napló” 1899. évi, Pécs társadalmi viszonyairól szóló cikkében a várost a középosztály városának nevezte. A középosztályba a szabadfoglalkozású értelmiséget (orvosokat, ügyvédeket stb.), tisztviselőket, műveltebb (azaz gazdagabb) kereskedőket és iparosokat sorolta. Kihangsúlyozta, hogy a városban csak két-három milliomos él, és az arisztokraták, főurak nem laknak Pécsett. (Egyedül a Majláth grófoknak volt palotája a Mária utcában.)13 A közép- és kispolgárság sem különült el még olyan markánsan, mint a két világháború között.

Egyfelől csökkent a házi cselédek, napszámosok, kisipari munkások aránya, másfelől megnövekedett az ipari, sőt nagyipari munkások száma. Az 1870-es évek előtt a pécsi ipart még a kisipar jellemezte, ahol a munkások kevés kivételtől eltekintve a kisipari műhelyekben dolgozó segédek és tanulók voltak. 1910-ben viszont már az ipari munkásoknak több mint fele a 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató nagy- és középüzemekben dolgozott.14 15

A munkásokat a kiegyezés után a munkásegyletek, 1880-tól a Magyarországi Általános Munkáspárt, majd 1890-től Pécsi Szociáldemokrata Párt fogta össze. Az első jelentős pécsi központjuk a Gyár u. 7. sz. alatti munkásszékház, majd 1905-től az egyre bővülő Zrínyi u. 11-15. sz. alatti pártszékház és Munkás Otthon volt. A munkásság számát és erejét a munkásmegmozdulások is bizonyították.

PÉCS HELYE A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATBAN

A népességszám és a jogi kategorizálás szerinti besorolás keveset mond egy település hierarchiájáról. A 19. században az alapvető városképző funkciók közé tartoztak az ipar, a kereskedelem, az igazgatási és a kulturális funkciók.16

Pécs a magyarországi városhálózatban több szempontból is az elsők közé került. Keleti Károly az 1869. évi népszámlálásból vett hét statisztikai mutató összesítése alapján a magyarországi városok között még csak a 25. helyre sorolta Pécset. A város az értelmiségi keresők aránya szerint a 11., a népesség száma szerint a

18., az emeletes házak aránya szerint a 31., az írni-olvasni tudók aránya szerint a

33., az iparban és kereskedelemben foglalkoztatottak aránya szerint a 39., a házi cselédek százalékaránya szerint az 53., az egy szobára jutó lakók száma szerint a

101. helyen állt.16

A magyarországi városhálózat 1900. évi állapotát Beluszky Pál vizsgálta meg. Pécset elsősorban az igazgatási és kulturális funkciók alapján a főváros alatt

13 PÉCS EZER ÉVE, 1996. 178-180.

14 KATUS, 1995. 56.

15 KÖVÉR, 2003. 58-59.

16 KATUS, 1995. 57. idézi KELETI Károly: Hazánk és népe... Pest, 1871. 407-426. c. munkáját.

19