Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)

5. LAKÓKÖRÜLMÉNYEK, LAKÁSKULTÚRA / Pilkhoffer Mónika

szerkezet kellett. A technikai feltételek mellett a 19. század végén teljesen más volt a mentalitás, mások voltak a higiénés viszonyok. Az emberek közfürdőkbe jártak mosakodni. Márai szerint „a századvégi polgárság általában csak akkor fürdött, ha beteg volt vagy ha nősült.”321 Bár egy fürdőszoba felszerelésének költ­ségei eltörpültek az építkezés összegéhez képest, a minden fölösleges kiadást rosz- szalló jómódú vidéki polgárság ekkor még luxusnak minősítette a fürdőszobát.322 Egyedül Budapest járt messze a többi város átlaga előtt. Itt már az 1870-es évek nagy bérházépítkezéseivel megjelent a fürdőszoba és a vízöblítéses WC a lakások­ban. Ez módosította a lakások alaprajzi elrendezését, mert a belső közlekedés szo­basoron kívüli megoldását igényelte.323 A fővárosban a századfordulón újonnan épített polgári lakást már aligha lehetett bérbe adni fürdőszoba és vízöblítéses WC nélkül. A további fejlődés során a gazdasági és higiénés helyiségek a repre­zentációs tér rovására terjeszkedtek.324 A mintában szereplő pécsi lakások közül négyben (Schmidegg, Trixler, Bahula és Szlapák) volt fürdőszoba. A helyiség két fő berendezési tárgya a kád és a kályha volt, de Schmidegg grófné fürdőjében asztal és spanyolfal, Bahula doktoréban gardróbé szekrény, Trixler doktornál - mivel valószínűleg itt zajlott a mosogatás - konyhaasztal, mosogatószék és pohár­szék is a fürdő részét képezte. A pécsi polgári lakások egyedi vonása, hogy az enteriőrökben gyakran feltűn­nek majolika és fajansz virágtartók, vázák, mosdó- és dísztálak. A minták közül többen is találkozhatunk valamelyikkel, Bahula doktor lakása pedig bővelkedik ezekben a dísztárgyakban. Itt valószínűleg a Zsolnay gyár hatásáról és termé­keiről lehet szó, amit a doktor lakásában összeírt eosinkorsó bizonyossá is tesz. A Zsolnay gyár termékei az egész egyszerű háztartásokban is megjelentek. Né­meth Gyula pénzbeszedő 1919-ben elhunyt feleségének hagyatékában „Zsolnay zsírosfazék”,325 Soós István cipész feleségének, az 1915-ben 27 évesen meghalt Sákics Annának a háztartásában „Zsolnay zsíros bődön” szerepelt.326 A források alapján legavíttabb, még a biedermeier lakáskultúra jegyeit magán viselő otthona Cséby Rozinának, a legegyénibb lakása Schmidegg Károlynénak volt. A grófné lakásának egyediségét a számtalan személyes műtárgynak kö­szönhette: a falakon olajfestmények, nyomatok, a bútorokon alabástromból, por­celánból, gipszből készített dísztárgyak sorakoztak. Mindebből a grófné ízlésére is következtethetünk: mély vallásossága mellett érdeklődést tanúsított a történe­lem (Napóleon, Dante, Washington) és az irodalom jeles alakjai (Goethe, Schil­ler), valamint a velencei tárgyú ábrázolások iránt. Az sem volt általános, hogy a könyvtárként használt toronyszobában 607 kötet számoltak össze. Ezzel szemben a leginkább mintakövető otthonoknak a Trixler- és a Stein-lakások nevezhetők. 321 MÁRAI, 1990. 31. 322 GERGELY, 1971. 435. 323 ÉPÜLETTÍPUSOK, 1995. 19. 324 HANÁK, 1992. 9-10. 325 BML IV. 1409. b. 1179/1922. 326 BML IV. 1409. b. 5473/1922. 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom