Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
5. LAKÓKÖRÜLMÉNYEK, LAKÁSKULTÚRA / Pilkhoffer Mónika
szerkezet kellett. A technikai feltételek mellett a 19. század végén teljesen más volt a mentalitás, mások voltak a higiénés viszonyok. Az emberek közfürdőkbe jártak mosakodni. Márai szerint „a századvégi polgárság általában csak akkor fürdött, ha beteg volt vagy ha nősült.”321 Bár egy fürdőszoba felszerelésének költségei eltörpültek az építkezés összegéhez képest, a minden fölösleges kiadást rosz- szalló jómódú vidéki polgárság ekkor még luxusnak minősítette a fürdőszobát.322 Egyedül Budapest járt messze a többi város átlaga előtt. Itt már az 1870-es évek nagy bérházépítkezéseivel megjelent a fürdőszoba és a vízöblítéses WC a lakásokban. Ez módosította a lakások alaprajzi elrendezését, mert a belső közlekedés szobasoron kívüli megoldását igényelte.323 A fővárosban a századfordulón újonnan épített polgári lakást már aligha lehetett bérbe adni fürdőszoba és vízöblítéses WC nélkül. A további fejlődés során a gazdasági és higiénés helyiségek a reprezentációs tér rovására terjeszkedtek.324 A mintában szereplő pécsi lakások közül négyben (Schmidegg, Trixler, Bahula és Szlapák) volt fürdőszoba. A helyiség két fő berendezési tárgya a kád és a kályha volt, de Schmidegg grófné fürdőjében asztal és spanyolfal, Bahula doktoréban gardróbé szekrény, Trixler doktornál - mivel valószínűleg itt zajlott a mosogatás - konyhaasztal, mosogatószék és pohárszék is a fürdő részét képezte. A pécsi polgári lakások egyedi vonása, hogy az enteriőrökben gyakran feltűnnek majolika és fajansz virágtartók, vázák, mosdó- és dísztálak. A minták közül többen is találkozhatunk valamelyikkel, Bahula doktor lakása pedig bővelkedik ezekben a dísztárgyakban. Itt valószínűleg a Zsolnay gyár hatásáról és termékeiről lehet szó, amit a doktor lakásában összeírt eosinkorsó bizonyossá is tesz. A Zsolnay gyár termékei az egész egyszerű háztartásokban is megjelentek. Németh Gyula pénzbeszedő 1919-ben elhunyt feleségének hagyatékában „Zsolnay zsírosfazék”,325 Soós István cipész feleségének, az 1915-ben 27 évesen meghalt Sákics Annának a háztartásában „Zsolnay zsíros bődön” szerepelt.326 A források alapján legavíttabb, még a biedermeier lakáskultúra jegyeit magán viselő otthona Cséby Rozinának, a legegyénibb lakása Schmidegg Károlynénak volt. A grófné lakásának egyediségét a számtalan személyes műtárgynak köszönhette: a falakon olajfestmények, nyomatok, a bútorokon alabástromból, porcelánból, gipszből készített dísztárgyak sorakoztak. Mindebből a grófné ízlésére is következtethetünk: mély vallásossága mellett érdeklődést tanúsított a történelem (Napóleon, Dante, Washington) és az irodalom jeles alakjai (Goethe, Schiller), valamint a velencei tárgyú ábrázolások iránt. Az sem volt általános, hogy a könyvtárként használt toronyszobában 607 kötet számoltak össze. Ezzel szemben a leginkább mintakövető otthonoknak a Trixler- és a Stein-lakások nevezhetők. 321 MÁRAI, 1990. 31. 322 GERGELY, 1971. 435. 323 ÉPÜLETTÍPUSOK, 1995. 19. 324 HANÁK, 1992. 9-10. 325 BML IV. 1409. b. 1179/1922. 326 BML IV. 1409. b. 5473/1922. 182
