Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
1. BEVEZETÉS / Nagy Imre Gábor
reső népesség viszonylag nagy számát tették ki a mezőgazdaságból élők. Ez arra utal, hogy Pécsett a hagyományos szőlő- és bortermelés még korántsem volt elhanyagolható jelentőségű. A mezőgazdaságban dolgozók aránya 1880-ban már 10 % alá csökkent, 1890-ben pedig a filoxéravész miatt a mélypontra, 5,1%-ra zuhant. A századfordulótól azután ez arány 7,2% körül állt meg, ami hazai viszonylatban szerénynek tekinthető. A házi cselédség létszáma és aránya egyaránt csökkent 1869 és 1910 között. Amíg 1869-ben a 2511 házi cseléd a keresők viszonylag magas arányát, 21,7 %-át tette ki, addig 1910-ben ez a réteg már csak a keresők 8,6%-át alkotta.11 A pécsi társadalom többségét az első világháború előtt a modern illetve modernizálódó lakosság alkotta: a bányászatból, iparból, kereskedelemből, közlekedésből (szállításból) élők és az értelmiségiek, tisztviselők. 1869-ben ezek a rétegek még a keresők csak alig több mint felét, 51,7 %-át alkották, 1910-ben pedig már elérték a keresők 61,4 %-át és a népesség 67,9 %-át. A szűkén vett bányászatban dolgozók - DGT ennél nagyságrendben több embert foglalkoztatott - létszáma 1025-ről 1303-ra, az iparban dolgozóké több mint kétszeresére (3625-ről 8668- ra), a kereskedelemben dolgozóké több mint háromszorosára (536-ról 1808-ra), a szállításban dolgozóké több mint ötszörösére (194-ről 1103-ra), a közszolgálati és értelmiségi foglalkozásúaké pedig több mint háromszorosára (590-ről 1852- re) növekedett. 1910-ben az iparforgalmi és a közszolgálati, értelmiségi népesség tekintetében Győr, Pozsony, Miskolc, Arad és Budapest után Pécs az előkelő hatodik helyen állt a törvényhatósági jogú városok között. Ez akkor is nagy jelentőségű tény, ha tudjuk, hogy ezen belül a bányászatból, valamint az iparból élők aránya jobb, a szolgáltató ágazatokból élők aránya pedig valamivel rosszabb volt, mint e városok átlaga (4. táblázat). 4. táblázat Pécs kereső lakosságának foglalkozási megoszlása 1869-191012 1869 1880 1890 1900 1910 Értelmiség 590 Értelmiség 808 Értelmiség 761 Közszolgálat, szabad foglalkozások 1460 1852 Közszolga 183 Közszolga 215 Őstermelés 1962 Őstermelés 1272 Őstermelés 930 Őstermelés 1484 1714 Bányászat 1025 Bányászat 1287 Bányászat 1322 1303 Ipar 3625 Ipar 5579 Ipar 5588 Ipar 6206 8668 Kereskedelem 536 Kereskedelem 951 Kereskedelem hitel 1177 Kereskedelem 1433 1808 Szállítás 194 Közlekedés 351 Közlekedés 753 1103 11 KATUS, 1995. 54-55., 85-89. 12 KATUS, 1995. 55., 85-89. 17
