Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
5. LAKÓKÖRÜLMÉNYEK, LAKÁSKULTÚRA / Pilkhoffer Mónika
5705, 1920-ban 5363 lakóépület állt a városban.297 A házak mennyisége egyenletesen nőtt 1869 és 1900 között, de a növekedés üteme 1900-1910 között már nem tudta túlszárnyalni az 1890—1900 közötti maximumot. A századfordulón az új épületek után járó városi adómentesség 1899-es megszűnése298 mellett a háztulajdonosokra terhelt új városi adó, a házbérkrajcár is visszafogta az építési kedvet. Az új adót 1899-ben vezették be a tisztviseló'k fizetésének emelésére (72. dók.). Nagyságát eló'ször 5%-ban állapították meg és a lakókra vetették ki, majd a nagy tiltakozás miatt 1901-tó'l 3%-ra csökkentették, és a háztulajdonosokat terhelték vele. 1910 után - legalábbis a statisztikai adatok alapján — nemhogy nőtt volna, de számottevően csökkent a lakóházak száma. A háztulajdonosok és a bérlők viszonyát a lakbérleti szabályrendelet rögzítette, mely 1885-ben lépett életbe.299 Ez előírta a bérfizetés, a béremelés és a felmondás idejét és módját, a bérlő és a bérbeadó kötelességeit, a házmester feladatait és jogköreit. 1908-ban a város lakói 3 224 000 korona bevételt húztak a házbérjö- vedelmekbó'l, mely az 5. legmagasabb összeget jelentette a törvényhatósági jogú városok között.300 A munkahely reményében a városba áramló népességen túl nagy keresletet jelentett a lakáspiacon a laktanyák kiépítéséig a katonaság, amire példa a város közvetítésével Vlasits őrnagy és Graf Jánosné között megkötött bérleti szerződés (73. dók.). Erreth János háztulajdonos és Rózsa tábornok ügyéből ugyanakkor arról is értesülhetünk, hogy ez a gyümölcsöző üzleti kapcsolat nem mindig volt konfliktusmentes (74. dók.). Mivel a lakbérleti szabályrendelet alapján a bérleti évnegyedek február, május, augusztus és november hó elsejével kezdődtek, a legtöbben ekkor költözködtek. Ilyenkor szinte egyszerre mozdult meg a város. „Hurcolkodnak a gazdagok, hurcolkodnak a szegények. Többen a szegények ezreiből, [...], akik csak azért vannak, hogy a nyomorúságból soha se evickéljenek ki s csaknem minden évben fölszedjék a sátorfájukat s rövid időre máshol üssenek tanyát. [..,] Űzi, hajtja őket a házbér [...] és az ezzel szoros összefüggésben álló háziúr.”301 Pécsett a legtöbb lakásváltoztatásra ősszel került sor. A költözködés a lakbér emelése illetve drágasága elleni védekezés egyik lehetséges eszköze volt. A századfordulón - a fővároshoz hasonlóan302 — Pécsett is intenzív lakásmobilitás figyelhető meg a közép- osztály körében, főleg a kisebb és olcsóbb bérlemények esetében. A költözők nagy hányada ugyanakkor csak néhány házzal, vagy egy-két utcával költözött odébb. A lakbérleti szabályrendelet mellett több más városi rendelkezés is szabályozta a lakók ház- és lakáshasználatát, különös tekintettel a köztisztasági viszonyokra. A gyalogjárók tisztántartásáról, a köztisztaságról és az emeleti ablakok tisztításáról hozott szabályrendeletekben közös volt, hogy a legapróbb részletekig 297 THIRRING, 1912. 22. MSK42. köt. 36. MSK69. köt. 12-13. 298 Pécsi Napló, 1907. január 20. 6. 299 A lakásviszonyok változásának hatására 1907-ben új, kibővített szabályrendeletet adott ki a város. BML IV. 1418. 11. 300 THIRRING, 1912. 583. 301 Pécsi Napló, 1904. november 1. 5. 302 GYÁNI, 1992. 55. 176
