Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
4. SZŐLŐ- ÉS PRÉSHÁZAK, A PÉCSI TÜKE / Nagy-Borsy Blanka
a pécsi szőlők területe mintegy 15%-al csökkent, a pécsi szőlőkultúra mégis megújult. A pécsi borkereskedelem viszont soha sem szerezte vissza a hazai borkereskedelemben betöltött vezető szerepét.229 A megváltozott viszonyok, a szőlő- művelés megnövekedett költségei miatt terjedt el az a pécsi mondás az 1900-as években, hogy „Régen a szőlő házat hozott, ma házat visz.”230 (62. dók.) A szőlő mellett igazi pécsi jellegzetesség volt a gyümölcstermesztés. Főleg őszibarackot és szilvát termeltek. Különösen híres volt a franciabarack, amelyet a város tiszti főügyésze, Fekete Mihály honosított meg.231 A pécsi ügyvédek közül kiemelkedett a szőlők újratelepítésében Aronffy Rókus és Horváth Antal, a gyümölcskultúra terjesztésében pedig Egry József, Krasznay Miklós és Zöld Sándor.232 Kardos Kálmán főispán a spárga tenyésztésének volt az egyik kezdeményezője, és ő tette közismert árucikké a pécsi piacokon.233 A „pécsi tüke” fogalma is a szőlőtermesztéssel függ össze. A tőke szó a tő, fatörzs kicsinyítőképzős alakváltozata, török eredeztetése téves.234 Ennek nyelvjárási változta a tüke, mellyel a forrásokban párhuzamosan találkozhatunk. Első megmaradt változata 1293-ból származik: „Iungit guandam truncum qui Egurthuke vocatur”,235 a következő egy 1380-os személynév: Teuke.236A későbbi adatokban is e-vel szerepel: 1395 k. tekeu-ként,237 1446-ban Theketherebes helynévként szerepelt.238 Verancsics: Dictionarium 17 és 20 Codexében teüke alak fordult elő.239 A tüke nyelvjárási előfordulásaira találtak adatot a Balaton mellől,240 Göcsejen,241 Sümeg vidékén,242 Keszthely vidékén,243 Veszprém megyében,244 245 Somogy megyében,246 de Somogy megyében mondanak tűkét is.246 Favágó tuskó értelemben használják a tüke szót a Veszprém megyei Nemesvitán, a Tolna megyei Nagykónyin, a Somogy megyei Bálványoson, Somon, Somogyacsán, Pamukon, az 229 KAPOSI, 2006. 43-48. 230 NAGY I. G„ 1996. 86. 231 KAPOSI, 2006. 39-40. 232 VÉRTESI, 2001. 179., 186. 233 NAGY I. G., 2006b. 32. 234 TESz. 235 OklSz. 236 OklSz. 237 Besztercei Szójegyzék: 927 238 Csánki I: 486 239 MTSz. 240 Földrajzi Közi. 1898. 76 241 Nyelvőr. XIX, 142 242 Nógrádi J. A sümegvid. Nyelvjárás 10 243 Nyelvőr. VI. 523 244 Sz. Király-Szabadja Zolnay Gyula 245 Nyelvőr., VI. 41 246 Nyelvőr., XIX. 287 148
