Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 14. (Pécs, 2006)

Dokumentumok 1-165

Bernard Vetsera, Pozsony város örségének kapitánya kártalanítást kér, amiért hivatalos működése közben a főrendi ház két tagja őt megsértette Felség! Elszomorító helyzetbe kerülvén elégtételért folyamodom, mivel a felsőrendi ház két tagja hivatalos munkám során megsértett. A magyar ipari egyesület, ami a magyar ipar szorgalmát kívánja a külső erőkkel szemben megvédeni, egyre erőteljesebben lép fel Pozsonyban is. Annak ellenére, hogy beteg vagyok, e hónap 18-án magamhoz hivattam azt a sörfőző tulajdonost, aki terjeszti a belépési nyilatkozatokat. Átadta az eddig belépett 10-12 tag nyilatkozatát és kioktattam, hogy ezt az egyesületet a felsőbb szervek még nem engedélyezték, meg kellene várni, hogy nem lesz-e idővel ártalmas ez az egyesület, mivel az Ausztriától való elszakadást célozza meg. Javasoltam, hogy a tulajdonos inkább a pozsonyi szervezetek szolgálatába álljon. E hónap 20-án, délután 14 órakor Batthyány Kázmér és Teleky László grófok, a magyar ipari egyesület vezetői megjelentek az otthonomban és kérdőre vontak, hogy miért vettem el a belépési nyilatkozatokat, miért beszélem le az embereket a belépésről, és miért gondolom, hogy egyesület célja az, hogy kiváljanak Ausztriából. Felrótták, hogy visszaélek hivatalommal, ezért meg fogok bűnhődni, és hazaáruló vagyok, ha nem nevezem meg azt az embert, aki erre felhatalmazott. Azt válaszoltam nekik is, amit a sörfőzde tulajnak, saját belátásból cselekedtem. Információt akartak szerezni és nem óhajtották elhagyni a lakásomat, hiába hivatkoztam betegségemre. Árulónak, rossz embernek, gazembernek neveztek, Teleki nagyon mérges volt. Mivel veszélyben látom életem, hisz Magyarországról származom, ahol a terrorizmus minden jogot és személyes biztonságot eltöröl, menedéket, elégtételt és védelmet kérnék. Pozsony, 1844. október 29. MOI. A45. 102l/D, 1844. 17. Gr. Károlyi István gr. Batthyány Kázmérhoz, a Palotai vászongyár terve iránt. 1844 okt 29. Méltóságos Gróf! Az Országos Védegylet ügyében, és rákos-palotai gyárépületemnek vászongyárrá leendő odaengedése iránt kelt, 's folyó October 25-röl keltezett, nagy becsű, barátságos soraira sietek válaszomat Méltóságodhoz következőkben megadni. Mindenek előtt ki kell jelentenem azt, hogy az „országos Védegylet alapeszméjének alkalmazásával egyéni nézeteim nem egyezvén meg, a'hoz aláirásosan nem járulandok, annyival szivesebben használom azonban ez alkalmat a' hazai gyáriparnak némi szolgálatot tehetni: előre bocsátván tehát azt, hogy a' kérdéses gyárépületnek, tetemes költséggel felkészített egyik részét főszámvevőségem lakja, 's levéltár foglalja el, még egy részét pedig egy molnár birja éves 560 eforint haszonbérért, - miszerint tehát azon épület haszon nélkül üresen nem áll - hazafi készséggel átengedem azt a' Vállalkozó Társaságnak imé feltételek alatt: 1. Alkalmatos épülettel rögtön nem rendelkezhetvén, a' jövő esztendei nyár vége előtt főszámvevőségemet az emiitett épületből ki nem költöztethetem. 2. A' kérdéses épületnek és fehérítő térnek egyik, kisebb részét jelennen egy molnár