Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 14. (Pécs, 2006)

Dokumentumok 1-165

b) Azok, kik testi hibájok miatt a fegyverviselésre alkalmatlanok. c) Azok, kiknek 12 éven alóli gyermekeik lévén, annyi értékök sincs, mellyből hátra hagyandó gyermekeik megélhessenek. d) Szegeden és Szabadkán már fenlévő nemzetőrség, mint helyőrség, jelen helyzetében további intézkedésig fennhagyatik, és csak egyéb, a nemzetőrséghez eddigelé be nem sorzott, de az 5-ik pont alatti képességgel biró egyének lesznek mozgó-nemzetőrségbe sorozandók. e) Ha a besorozás ellen valakinek panasza van, annak elintézését magamnak tartom fen. 6- szor. Mindazon 18-30 év közötti egyének, kiknek hátas paripájuk vagyon, lovas szolgálatra köteleztetnek. A csatában elveszett ló és lószerszám az álladalom által helyrepótoltatik. 7- szer. A mozgó nemzetőrség minden tagja köteles magát e rendelet kihirdetésétől számított 24 óra alatt a város, s tekintőleg a község házánál bejegyzés tekintetéből feljelenteni. 8- szor. A város s tekintőleg a községek elöljárói a legszigorúbb felelősség terhe alatt köteleztetnek akép intézkedni, hogy ezen rendelet mindenkinek tudtára jöjjön, és az összeírás minél gyorsabban, legfeljebb e rendelet vételétől számított háromszor 24 óra alatt bevégeztessék; im ez megtöténvén, az elkészült névjegyzéket és a mozgóvá tett nemzetőrséget az illető helyekre kocsikon szállítsa át, - jelesül: a) Pest, Bács és Kiskunság - Szabadkára b) Csanád és Csongrád megyék - Szegedre 9- szer. Minden mozgó-nemzetőr felső öltönyén felül, besorozása helyére hoz két pár fehérruhát és egy tarisznyát. 10- szer. Azok, kik kellő ruházatot beszerezni nem képesek, a honvédek közé lesznek sorozandók, de szolgálati idejök szinte csak a vész megszűntéig tart. 11- szer. A mozgó-nemzetőrség napi-dijja egyenlő a rendes honvédekével. 12- szer. A menekültek és szegényebb sorsúak, besorozásuk helyén, az álladalom pénztárából nyernek fejenként 5 pengő forintot. 13- szor. Azon nemzetőr, ki e szabályok alól szándékosan kivonja magát, mint szökevény elfogatik, és katonai fenyíték alá vettetik. De hiszem, hogy meghagyja érnem a magyarok istene, miszerint akkor, midőn a népet ön védelmére hivom fel, mikoron nincs más előtte, mint gyalázatos halál, vagy védeni magát élet és halálra, szívesen ragadandja meg az alkalmat ön-tüzhelyének megvédésére, szívesen ragadand fegyvert, hogy megmentse mi ember előtt legbcsesb: életét, becsületét, nőjét, gyermekét és vagyonát. Szégyen és gyalázat arra, kit kötéllel fogni kell: az nem magyar, az gyáva. Örök gyalázat nevére. Fegyverre, fegyverre véreim! és mentve lesz a hon; és biztosítva lesz a vagyon, mellyet véres verejtékkel szereztek; és nem lesz kénytelen remegni a nő gyermekéért, nem lesz kénytelen kétségbe esni a férj a vadak által elhurczolt neje gyalázatos sorsán. Isten veletek! Kelt Szegeden, febr. 21-kén 1848. G. Batthyány Kázmér vezér főispán és teljhatalmú országos biztos BML. K. 52/b. Salacz Gábor gyűjtése. Egykorú nyomtatvány MOL. OHB 1849:2567.