Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 14. (Pécs, 2006)

Bevezető

Bevezető Mintegy harminc éve folyó feltáró tevékenység eredményét szándékozunk kötetünkben közreadni egy olyan politikus tevékenységéből, amit az utókor csak nagyon felszínesen ismer, azt is prekoncepcióval terhelten, hiszen Kossuth feltétlen támogatójából a törökországi internálás idejére bírálójává vált. A bíráló megnyilvánulást már az 1849-es emigráció tagjainak többsége, az emigráns szervezetekről nem is beszélve, határozottan elvetette, mondván a magyar ügyet külföldön Kossuth képviseli, nem lehet tevékenységét, esetünkben a Görgey részére történt hatalomátadás jogszerűségét kétségbe vonni. A történeti feldolgozás osztotta ezt a nézetet, Batthyány tevékenysége így nem kaphatott kellő nyilvánosságot, elismerésről pedig szó sem lehetett. A dokumentum-feltárás és közzététel a vázolt hiányot kívánja megszüntetni, Batthyány politikai tevékenységének áttekintését kívánja lehetővé tenni. Abban a meggyőződésben tesszük mindezt, hogy a magyar, néhol az európai köztörténetre vonatkozóan is figyelemre méltó adatokkal szolgálunk. Az utóbbi években Batthyány tevékenységének megítélésében változás állott be - minden bizonnyal szerepet játszott ebben az időközben feltárt dokumentumok alapján készített esettanulmányok, illetőleg - a pályaívet átfogó kismonográfia

1 megjelenése. Utóbbi a kiadói kívánalmaknak megfelelően nem tartalmaz forrásjegyzéket. A szerző a korábban felhasznált, illetőleg az azóta folyamatosan gyűjtött dokumentumok közzétételére vonatkozó adósságát a most megjelentetett kötettel rója le. Egyes kérdések tárgyalásakor mások is publikáltak Batthyányval kapcsolatos írásokat, de ezek célja nem az életmű bemutatását szolgálták. E körben elsősorban Hajnal István

2 tevékenysége emelhető ki, aki Becsben őrzött iratok feltárásával a magyar 1849-es emigrációról közölt értékes adatokat. Az emigrációval kapcsolatosan jelenik meg érintőlegesen Batthyány Jánossy Dénes

3 munkájában is. Ide sorolható a Szita László szerkesztette dokumentumkötet Baranya megye 1848/1849-es eseményeiről, benne Batthyány Kázmér főispáni tevékenységét is érintve,

4 valamint Dobos Gyula szerkesztette forrásgyűjteményt Tolna megye helyzetéről 1848-1849-ben.

5 Ugyancsak ide sorolható Füzes Miklósnak az 1849-es külügyminisztérium Bécsben talált, 25 darabból álló iratainak bemutatása, illetve közzététele, köztük Batthyány külügyminiszter személyére vonatkozó iratokkal.

6 Külföldön, Olaszországban, báró Monti ezredeshez, az olasz légió parancsnokához írt leveleiből tettek közzé kettőt, az eredetinek megfelelően francia nyelven.

7 Csaknem teljes egészében, Batthyány Montihoz írt mind a 12 levelére alapozott emlékkötetet jelentettek, meg ugyancsak Olaszországban, a levelekének olasz nyelvre fordított alakjában.

8 1 Füzes Miklós: Batthyány Kázmér. Magyar História. Életrajzok. Gondolat Kiadó Budapest 1990. 2 Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban. Első kötet. Budapest 1927. 3 Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és amerikában. I. kötet. Budapest 1940. 4 Baranyai Helytörténetírás 1973. Szerk.: Szita László. Pécs 1973. 5 Tolna megye 1848— 1849-ben. Forrásgyűjtemény. Szerk.: Dr. Dobos Gyula. Szekszárd 1998. 6 Füzes Miklós: Batthyány Kázmér gróf dilemmája. (A magyar külpolitika alternatívái 1849 április-júliusában) In.: Baranya. Emlékszám az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. 1998-1999. XI-XII. évfolyam. Pécs, 1999. Szerk.: Ódor Imre, Lengvári István. 103-236. 7 Bettoni-Cazzago, Francesco: Gli italiani nella querra d' Ungheria 1848-49. Storia e documenti. Milánó 1888. 8 Zadei, Guido: Il barone colonello Alessandro Monti e la mission in Ungheria nel 1849. Brescia 1929