Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 14. (Pécs, 2006)
Dokumentumok 1-165
egymás ellen - Metternich és Guizot (frantzia) Ministerek nyíltan ki mondották; hogy Ausztria és Frantzia Ország Cabinétjeik fegyverrel intervenialandnak a' Catholikus Cantonok - vagy ami egyre megy, a' Jezsuiták mellett - Már 40 ezer osztrák és ugyan annyi ezer frantzia össze is volt húzva be rohanás végett Helvetia szélein - de Anglia, Helvétiába küldött tely' hatalmú követe Mr Stratford - Caning által nyíltan ki mondotta, hogy a' Helvétiai Cantonok egymássali dolgaiban - egymás között végezzék - a' hogy tudják - de Anglia, az interventiót senkinek meg nem engedi - E' miatt az osztrákok és frantziák, Helvetiában intereveniálni nem mertek 's oda bé nem mentek - az Ángoly követ pedig, kéz alatt elegendő pénzt adott a hadi készületeikre a protestáns Cantonoknak a' Helvétiai bel háborúnak tsak hamar vége lett - 's a' Jezsuiták - a' világnak ezen szemetei Helvétiából ki sepertettek ( 1841 ik esztendőben). 7. Mig szakitá végét Helvétiában a' háborúnak, Anglia szava és pénze - Lord Palmerston Angoly kül ügy Minister egy más után két levelet írt (fid[...]ter) Metternichnek (ki voltak nyomtatva az Augsburgi Allgemeine Zeitungban) melyben azt írja; hogy az Angoly Kormány maga útján szerzett adatokból jól tudja; hogy a' liberálisoknak Helvétiai mozgalmaiknak nincs végük, hanem be fognak azok csapni a' szomszéd Olasz Országba is - Anglia tehát! Figyelmezteti Ausztriát, mint régi szövetségesét és barátját - hogy ne maradjon már tovább a' régi Schlandriánnál; az Istenért tegyen valamit - 's adjon olasz tartományainak egy liberális alkotmányt, mert minden órán kitör a' zivatar Olasz Országban - Metternich büszkén felelt Palmerstonnak hogy magát Ausztria dolgaiban ne avassa - 's az olaszoknak liberális alkotmány helyett, a' minden liberális mozgalmakat büntetendő Standrechtet küldvén Olasz Országban, a' forradalom ki tört. Metternich [...jgyorai Provocálták Angliát, hogy ő garantálván a ' Bécsi Congressus végzéseit; a' mennyiben Velenzét és Lombardiát a Bécsi Congressus adta Ausztriának jöjjön Anglia Ausztriának segítségére; de az Angoly kormány azt felelte, hogy a non est casus foderis, nec garantia; mert Anglia csak kül államiság ellen köteles Ausztriát védeni - most saját alattvalóival lévén baja, azt végezze velük maga á' hogy tudja. Végre 10. A' leg újabb időkben történt hogy a' jogaikban meg sértett Siciliaiaknak Anglia ön királyok elleni harcolhatásukra, sok ezer fegyvereket küldött; 's dühöngvén ellenük zsarnok királyak - az ángoly admirális Sir Parker fegyver szünetet parantsolt - különben pedig Lord Palmerston tsak e' napokban mondotta ki, a'Diplomátiában örökre tündöklendő, 's reánk magyarokra is egyiránt alkalmazható ama' szavait; hogy 'a mely nemzet meg sértett törvényei és szabadságaiért nyúl fegyverhez - az nem lázadó - 's a' ki az oly Nemzetet lázadónak mondja; az oly iskolában tanult melyben azt tanítják; hogy a' királyoknak isteni joguk van a' nemzeteken rosszul uralkodni." És ezek azok miket a' tisztelt Gróf és Külügy Minister úr által tegnap élőmbe tett kérdésekre - emlékezetem és olvasottságom szűk tárházából - felelet gyanánt, hevenyében össze szerkesztettem. Kisebb vagyok mint tisztelt Gróf és Minister úrnak tanácsot adhatnék - 's ám hiszem! tőlem tanácsot kérve sikos - de a' fentebb igazságos elő adásokból annyi csak ugyan - minden esetre igaz - és igaz marad - hogy semmi más Nemezeiben idvet várni nem lehet - hanem reánk Magyarokra nézve is „Unica Salus! Anglia!" Alhatatos tisztelettel maradván alázatos szolgája Palóczy László nemzeti képviselő. Debreczen Május lókán 1849. HHStA Wien. A. V. A. Nachlaß Bach. Kart. 38. Ungarischen Akten.
