Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

[•••] Dr. Nagy Gyula vb. elnökhelyettes javaslatot tesz ezután a tanácsülés elnökének szemé­lyére. A tanácsülés egyhangúlag Rejtő János tanácstagot választja meg a tanácsülés elnöké­vé. A cigánykérdéssel foglalkozó társadalmi bizottság beszámolója Dr. Görcs László , a bizottság elnöke ismerteti a beszámolót, mely a jegyzőkönyv mellék­letét képezi. Az írásban kiadott határozati javaslatokat kiegészíti azzal, forduljon a megyei tanács a honvédségi szervekhez, hogy a sorozásoknál minél több cigányfiatalt találjanak katonai szolgálatra alkalmasnak. Ugyanis az egyik legjobb nevelő eszköz a katonai szolgálat. Helyesnek tartaná továbbá, hogy még a cigánytelepek felszámolása előtt, dokumentum­film készüljön a cigányok jelenlegi életmódjának megörökítésére. Kiss Dezső tanácstag egyetért a beszámolóval és a határozati javaslattal, nagyon értékes munkának tarja és javasolja, hogy a tanácsülés fejezze ki elismerését a bizottságnak. Legfontosabbnak a társadalmi közszellem megváltoztatását tartja. Véleménye szerint ezen a vonalon elsősorban a fiatalok körében tudunk gyorsan előrehaladni. Fontossági sor­rendben a munkalehetőségek meggyorsítását jelöli meg, mint legfontosabb feladatot. A határozati javaslatok 3/h. pontját kiegészíteni javasolja azzal, hogy az ismeretterjesz­tést a KISZ közösen folytassa a TIT-tal. Helyesnek tartaná ehhez speciális tematika kidol­gozását. Az iskolai lemorzsolódás megszüntetése érdekében sokat tehetnek az úttörő szervezetek. Megoldható lenne ez úgy, hogy egy-egy úttörő csapat, raj, őrs vállaljon védnökséget a ci­gánytanulók felett, segítsenek nekik a tanulásban. Ezzel javasolja kibővíteni a határozatot. Egyetért azokkal a javaslatokkal is, amelyek a KISZ feladataival foglalkoznak és ma­gukra nézve kötelezőnek tekintik az azokban való részvételt. Takács Jánosné tanácstag teljes mértékben egyetért az előterjesztéssel. Saját üzeme pél­dája nyomán jelentheti ki, hogy érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert a szigetvári ci­pőgyárban is igen jól megállják helyüket a cigány dolgozók. Fülöp János tanácstag egyetért azzal az elhangzott javaslattal, hogy az ideiglenes bizott­ság munkáját dicsérje meg a tanácsülés. Javasolja, hogy a helyi tanácsok tárgyalják meg sa­ját területükre vonatkoztatva a cigánykérdést és erre a tárgyalásra hívják meg a választóke­rület megyei tanácstagját is. Kovács Endre tanácstag szükségesnek tartja, hogy a vállalatok, üzemek nagyobb segítsé­get adjanak a cigánydolgozók továbbtanulásához. Metzger János a társ. bizottság titkára hangsúlyozza, hogy ez az egész kérdéskomple­xum kissé szégyene a társadalomnak, és rengeteg ellenállással fogunk találkozni ennek fel­számolása során. Véleménye szerint anyagi támogatás nélkül belátható időn belül képtelen­ség megoldani ezt a kérdést, de ezenkívül hallatlan méretű társadalmi összefogásra van szükség. A tömegszervezetekre vonatkozó feladatokat a határozati javaslat nem dolgozza ki, mert nem ismerjük a rendelkezésre álló erőket. Felkérjük azonban ezeket a szervezeteket, hogy a határozat szellemében dolgozzanak ki a maguk területére vonatkozó programot. Czégény József tanácstag megállapítja, hogy a bizottság nagyon jó munkát végzett. A ci­gánykérdés megoldásánál a legfontosabbnak tartja, hogy az emberek gondolkodásmódját sikerüljön megváltoztatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom