Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

A cigánylakosság bűnözésének helyzete E kérdés vizsgálatánál tapasztalati adatokra utalva meg kell állapítanunk, hogy a cigánylakosság általában nem hajlamos bűncselekmények elkövetésére és általában nem bűnöző. Kétségtelen, hogy a bűncselekmények elkövetésében való részvételük aránylag magasabb, mint a nem cigány lakosságé, azonban abszolút számokban kifejezve nem mondható túlzottan magasnak. A cigánylakosság bűnözésben való részvételének viszonylag magasabb volta a cigánylakosság tudati elmaradottságára, saját életmódjára és az általános életkörülményeik nem kielégítő voltára vezethető vissza. A cigánylakosság részvétele a bűnözésben Baranya megyében nem jelentős. 1968-ban összesen 2822 bűnelkövető volt megyénkben, ebből a cigány származásúak száma 383 volt, tehát a bűncselekményt elkövetők 14%-a. A megye cigány lakosságának 2,1 %-a követett el bűncselekményt. A nem cigány lakosság mintegy 1%-a követett el büntettet (nem a vétőképes, hanem az összlakosság figyelembevételével). Nem jellemző a cigány elkövetőkre a bűncselekmény elkövetésére irányuló csoportos szervezettség és súlyos bűncselekmények elkövetése sem. A cigánybűnözök aktivitását tekintve Baranya megye az országos átlag alatt van, a vádemelésre átadott össz ügyekben a cigányok százalékos részvételi aránya Baranya megyében 7%, az országos 7,8%-kal szemben. Említést kell tennünk arról, hogy a Kokszmű melletti cigánytelepen lakó cigányszemélyek által elkövetett vagyon elleni bűncselekmények száma a telepen lakók számához viszonyítva rendkívül magas, jóval meghaladja a megyében lévő más telepek vonatkozó mutatóit. A bűnözés összetételét tekintve a bűnözés fő iránya kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekmények felé irányul. Jellemző, hogy a cigány személyek a nem cigány lakossághoz viszonyítottan arányukat jóval meghaladó mértékben vesznek részt a testi épség elleni bűncselekmények elkövetésében. A megyében elkövetett összes testi sértés több mint 21%-át cigányok követték el, kb. 70%-ban egymás sérelmére. Cigánybünözés okaiként feltétlenül a cigány lakosság tudati elmaradottságát, sajátos életmódját, alacsony műveltségét és a még ható csoport-erkölcs tényezőit kell figyelembe venni. E szubjektív tényezőkön kívül a cigánybűnözésben közreható tényező az, hogy a cigány lakosság kis része nem akar társadalmi életünkbe beilleszkedni, kerülik a gazdasági felemelkedés útját. Ez a kis réteg munkát nem vállal, rendszeresen nem dolgozik, közülük kerülnek ki az aktív bűnözők. Összegezve azt kell megállapítanunk, hogy a cigánykérdés megoldásában előrelépés történt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy igen bonyolult komplex kérdésről van szó, amelynek megoldása több oldalról indított szívós, kitartó munkát igényel. A cigányság fogékonyabb rétegeiben eddigi törekvéseink eredményesek voltak. Sok olyan cigány, aki korábban telepeken élt, most példásan megállja a helyét, otthona van és társadalmi rendünkbe való beilleszkedése semmiben sem különbözik az általánosan elvárhatótól. Közülük 64-en tagjai a pártnak, 40 személyt tanácstaggá választottak. Ugyankkor tény az is, hogy a cigányság többsége még csak most indult meg a felemelkedés útján. Ennek ellenére kétségünk nem lehet, hogy a cigányság döntő többsége megtalálja helyét a társadalomban. Határozati javaslat 1. A tanácsülés megvitatta és elfogadta a cigányság helyzetéről szóló beszámolót. Továbbra is szükségesnek tartja a kérdésnek napirenden tartását mindaddig, amíg a cigánylakosság asszimilációja be nem fejeződik. Javasolja a megyei tanács, hogy a végrehajtó bizottság a jövőben is minden évben tűzze napirendre a kérdés megtárgyalását.