Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

telep felszámolását kellene célul tűzni, hanem inkább a környezet rendbetételét, mivel számolni kell azzal, hogy itt még hosszú ideig lakni fognak emberek. Hasonló a helyzet Mánfán is, ahol ugyancsak szép házakban laknak a cigánytelepen. Villanyvilágításuk azonban nincsen. Nem engedélyezik a villany bevezetését, mivel a telep felszámolásra kerül. Véleménye szerint ennek ellenére biztosítani kellene oda villanyt, mert egyrészt az ott lakók elköltöztetése nem fog olyan gyorsan megtörténni, másrészt a villany hozzásegíti őket a kiemelkedéshez, a kulturáltabb élethez. Nagyon kevés a középiskolában, szakmunkásképző iskolában továbbtanuló cigánygyermekek száma. Ennek egyik oka az, hogy aránylag kevesen jutnak el a 8. általánosig. És ezt tartja a legnagyobb problémának, mert az általános iskolai végzettség hiánya miatt ezek a fiatalok nem tudnak szakmát tanulni, csak segédmunkásként lehet őket foglalkoztatni. Dr. Páter János megyei tanácstag elmondja, hogy közel 40 éve foglalkozik - hivatásánál fogva - a cigányokkal és ismeri ennek a kérdésnek nemcsak hazai, de külföldi vonatkozásait, problémáit is. Mindaz, amit itt a megyében elkezdtünk és eredményt elértünk nagyon biztató, azonban nem szabad azt hinni, hogy ez a kérdés máról-holnapra megoldható. Feltétlenül a szétszórt telepítés a helyes és azt kell továbbra is folytatnunk, mert a szomszédság befolyása gyorsítja az asszimilációt. Az egyetem Közegészségtani Intézete néhány évvel ezelőtt a sellyei járás közegészségügyi felmérése során vizsgálta a cigánytelepeket is. Nagyon szeretné, ha az V. éves hallgatók a térképen feltüntetett és még át nem vizsgált települések közegészségügyi és szociometriai vizsgálatát elvégeznék és a telepek szociográfiáját elkészítenék. Amennyiben erre a tanács az egyetemet felkéri, bizonyosan szívesen bekapcsolódnának ebbe a munkába. Az állandó bizottság felmérése és a tanács elé terjesztett tanulmánya olyan óriási munkát tükröz és a többi megyéhez képest olyan lényeges előrehaladást mutat, hogy érdemes lenne a tanulmányt kibővítve - monográfia alakjában - kiadni. Hangsúlyozza, hogy igen nagy elismerés illeti a munkaközösség munkáját, mert ennél alaposabb tanulmányt Magyarországon a cigányságról a maga részéről még nem olvasott. Dr. Horváth Lajos megyei tanácstag a magyarországi népszaporulat igen kedvezőtlen helyzetét veti fel. Ugyanígy nem egészséges az a túlzott szaporulat, amit a cigányság körében tapasztalhatunk. A családtervezésnek a cigánylakosság körében kellene propagandát kifejteni és ehhez a Vöröskereszt és Nőtanács közreműködését megnyerni. Geosits Sándor tanácstag véleménye szerint két területen: gazdasági és kulturális vonatkozásban kell hathatósabb intézkedéseket tenni. A gazdasági intézkedések között a munkába-állítás mellett a letelepítés, helyesebben a széttelepítés visz legközelebb a kérdés megoldásához. Alaposabban meg kell azonban nézni, hogy hová telepítünk és milyen megoldást alkalmazunk. Véleménye szerint sokkal előnyösebb a házvásárlás, mint a házépítés. Az előbbi mellett szól az, hogy a cigánycsaládok általában nagy létszámúak és vásárlás útján nagyobb befogadóképességű lakáshoz juttathatjuk őket gyorsabban és olcsóbban. Kulturális területen a legfontosabbnak azt tartja, hogy biztosítsuk a 8 általános osztály elvégzését a gyerekeknél. Ennek érdekében a legsürgősebbnek az előkészítő tanfolyamok szervezését a cigány napközik létrehozását tartja. Nagyon jó lenne, ha a KISZ védnökséget vállalna a cigányfiatalok szakmunkásképzése felett. Igaz, hogy jelenleg kevés gyerek végzi el a 8. osztályt, de a helyzet előbb-utóbb javulni fog és a kiemelkedés érdekében nagyon jelentős a szakmunkásképzés biztosítása. Földes György tanácstag az előterjesztéssel egyetért. Hozzászólásában a bányává!lala-