Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

Az óvodai felvételt egyes községek elősegítik, Ócsárdon pl. a csecsemőkorú gyermekek felvétele is megoldható. Mohács városban sok energiát fordítottak az óvónők a jelentkezésre, de kevés az eredmény. (Jelenleg 18, tavaly 16 az óvodások száma.) A szülők még idegenkednek tőle, mert ésszerűtlenül szeretik gyermekeiket. Egyre több cigány jár óvodába Hidas, Hosszúhetény, Pécsvárad, Véménd községekben. Pécsvárad községben valamennyi tanköteles gyermek iskolába jár. Altalános iskolai előkészítő osztály szervezésére Véménden volt szükség, ez nyáron történt eredményesen. A sásdi járásban magyarul nem, vagy keveset tudó iskolába kerülők részére előkészítő tanfolyamot szerveztek a nyár folyamán. Ezt évente meg fogják ismételni. A mohácsi járásban Versenden és Kölkeden cigánygyermekek számára kéthetes előkészítőt létesítettek. A szigetvári járásban Nagysár telepen előkészítő tanfolyam indult. Mohács városban beiskolázatlan tanköteles cigány-gyermek nincs. Két óvodában szerveztek iskolába való előkészítő foglalkozást. Ehhez ingyenes étkezést biztosítottak, mégis a jelentkezett 25 gyerekből csak 12 maradt meg. (Tavaly 22-ből 3.) Az alsó tagozat első osztályában két év óta rendszeresen foglalkoznak a cigánytanulókkal Mohácson. A nevelők napi egy órában külön korrepetálják őket. A bukások száma még így is nagy: 21%. Osztályozatlanul tanuló is elég sok a mulasztások miatt. A túlkorosok száma nem csökkent. Javaslat, hogy korszerűsíteni kellene az iskolai foglalkozások módszerét, ehhez anyagi ösztönzés is szükséges lenne a pedagógusok számára. A felnőttek oktatása szintén beletartozik a cigánykérdés kultúrprogramjába. Első helyen áll az analfabétizmus felszámolása, az általános iskola esti tanfolyamokon való elvégzése. Ennek érdekében Pécsváradon az analfabéta cigányokat munkaadójukkal együtt meghívóval beidézték a művelődési házba értekezletre, ahol megbeszélték, hogyan lehetne a cigánydolgozókat a tanulásba bevonni. Hosszúhetényben alapismereti tanfolyamot szerveznek, mielőbb igyekeznek felszámolni az analfabétizmust, nemcsak a cigány lakosság körében. A sásdi járásban rendszeresen folyik az írás-olvasás tanítása. A jelentkezők 80%-a cigány. Ahol csoportos oktatás nem lehetséges, ott megszervezik az egyéni oktatást. Mágocson a tantestület részéről lennének vállalkozók a felnőttek írás-olvasás tanítására, de igény hiányában eddig nem sikerült a tanfolyamot megszervezni. A mohácsi járásban is szerveztek analfabéta tanfolyamot, amelynek hallgatói egyrészt cigány szülők, akik nem akarnak elmaradni iskolás gyermekeik mögött. Egyes területeken már jobb eredményekről lehet beszámolni, pl. Sellyén teljes egészében megszűnt az analfabétizmus. A siklósi járásban több községben alapismereti tanfolyamokat indítottak. A szigetvári járásban Bánfán 22 fő, Dencsházán 8 fő, Szigetváron 5 fő ismerkedik az írás-olvasás tudományával. Komlón a vállalatok dolgozói az írástudatlanság felszámolása érdekében tanítják a cigány dolgozókat. Mohács városban 12 fő jár analfabéta tanfolyamra. A felnőttek azonban nemcsak alapismeretekkel foglalkoznak, hanem esti tanfolyamokon igyekeznek pótolni azt, amit gyermekkorukban - többnyire önhibájukon kívül - elmulasztottak, így pl. a siklósi járásban egyre több cigány felnőtt jelentkezik, hogy részt vehes-