Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)
Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel
szonyítva a szakképzettek aránya alig éri el a 10%-ot. Inkább azon alul mozog. Ennek viszont az iskolai végzettség hiánya az oka. II. Lakáshelyze t. A továbbiak során nézzük meg a cigányok lakáshelyzetét. Míg a foglalkozás terén a feladatok nagy része különböző szervek között oszlik meg, üzemek, vállalatok, tanács, állami gazdaság, addig a cigányok lakáshelyzete elsősorban a helyi tanácsok, valamint a lakosság állásfoglalásától függ. Nem is azokról szeretnék beszélni, akik már beköltöztek a falvakba, hanem elsősorban a cigánytelepekről, amelyeknek megszüntetése a legfontosabb feladatok sorába tartozik. A községi tanácsok felszólítást kaptak házhely felmérésére, az üres állami házak számbavételére, hogy kellő időben a telepről kikívánkozókat megfelelőképpen ellássák lakással. Általában a felméréseket elvégezték több-kevesebb pontossággal, azonban nem egyszer a község lakói akadályozták meg, hogy új cigány családot telepítsenek be. Ugyanakkor, mikor lakáshoz juttatják a cigány dolgozót, régi putriját le kell bontani. Pl. Dinnyeberkiben nagy részük szeretne a faluba költözni, inkább házvétel útján, mint építkezéssel. Itt a község lakói ellenszenvvel viseltetnek a beköltöző cigányokkal szemben. Annál is inkább szükség lenne erre, mert a családtagok együtt alusznak az állatokkal. Pl. az egyik házaspár és a tulajdonukban lévő 5 kutya egy lábasból eszik. Előfordult Szőkéden, illetve Vókányban, hogy a felajánlott lakást nem fogadták, mert így távol kerülnének a rokonságtól. Az építkezést a bontási anyag hozzáadásából igyekeznek segíteni. Bükkösd két lakóház befejezéséhez járult hozzá. Bontási anyagot biztosított, ezenkívül Cserdi, Kacsóta és Baksa is. Hosszúhetényben, Véménden is két-két család kapott lakást. Ugyanakkor Apátvarasdon a következő a helyzet: A tíz üresen álló lakóépület segítségével a cigánytelepet fel lehetne számolni. Amikor ezt a cigányoknak javasolták, nem fogadták el, mert jelenlegi telepük közelebb van a műúthoz, mint Apátvarasd. De ugyanakkor a munka vállalásnál megemlítettem, hogy itt a tsz. hozzáállásával is baj van és talán az utóbbi az oka annak, hogy a cigányok nem akarnak beköltözni Apátvarasdra. Hosszúhetényben a tanács vezetőjével történt helyszíni szemle alkalmával a telepen 33 putriról tudtak és amikor a helyszínen vizsgáltuk meg, a számuk 37-re emelkedett. Időközben telepedtek be, amiről a tanácstitkár nem tudott. Ugyanakkor 22 üres házhelyük van, amit igénylés esetén olcsó áron tudnának adni a cigányoknak. Ez az úgynevezett zsidó temető, ahol már épületanyagot is szereztek be a leendő ház építésére. Jelenleg épülőben van Bogdán Mihály háza a faluban a házhelyet a tsz-től kapta. A sásdi járásban 327 házhelyet vettek számba. A családok nagy része készül is arra, hogy kedvezményes hitel igénybe vételével házat építsen, de az erre vonatkozó rendelet végrehajtó utasítása késik. Sokan a kedvezményes házhelyre saját erejükből is tudnának építeni, de jelenleg még a házhely juttatás sincs szabályozva. Örvendetes tény, hogy Kán községben lévő üres lakások átadásával felszámolták az alsókövesdi cigánytelepet. Ugyanakkor még vannak olyan községek, ahol inkább hagyják tönkremenni az üres lakásokat, házakat, nehogy véletlenül cigányok költözzenek be (Tengeri). Mecsekrákoson a bontási anyagot a cigányok rendelkezésére bocsátották, Szigetváron a községi tanács veszélyeztetett helyről áttelepített egy cigánycsaládot a Kossuth tér 2. szám alá Soós József férfiszabó üresen álló egyszoba-konyhás lakásába, ugyanakkor a szabónak mellette 2 szoba összkomfortos lakása van műhellyel együtt. Hogy a cigányt onnan kiűzze, előbb felszedte a padlót, majd égés ürügye alatt lebontotta a tetőt is. A bontási engedélyt pedig a járási tanács megadta és így szinte a cigány fejéről szedték le a tetőt. Vagy pedig szintén egy szigetvári specialitás: a vágóhíd üresen maradt épületét fele részben a cigányok foglalták el, de
