Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

dítsanak nyári napközi otthonokat, ahol az iskolába kerülő gyermekekkel iskolai előkészítő jelleggel nevelő foglalkozzon. Az „egészségügyi területen" c. fejezet c) pontjának végrehajtásával kapcsolatosan a me­gyei egészségügyi osztály a járási, városi főorvosokkal felmérette a cigánytelepeken böl­csőde létesítésének lehetőségét. Erre vonatkozó javaslatát az osztály önálló előterjesztésben terjeszti majd a VB. elé. Az „egyéb" c. fejezet e) pontja alapján a megyei tanács vb-titkára Rózsafa községben 1964. június 4-én értekezletet tartott a cigánylakta települések vb. elnökei és vb-titkárai be­vonásával, a cigánykérdés megoldásának elősegítésével kapcsolatos tapasztalatok és fel­adatok megbeszélése érdekében. [...] 2. sz. melléklet az 1964. június 15-i megyei tanácsülés jk-éhez Kiegészítés a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóhoz 19/1963.T.sz. határozathoz: A beszámolóban szereplő egy cigánycsalád áttelepítése helyett jóval több - ezideig pon­tosan fel nem mért - cigánycsaládnak a faluba történő telepítése történt meg. Csak a titkár­ság szervezési és gazdasági osztálya emelt ki a cigánytelepről két családot, mégpedig egyet a garéi cigánytelepről Marok községbe, egyet pedig Alsószentmárton-ból Orfü községbe helyezett el kulturált körülmények közé. Petttenden a községi tanács csak a legutóbbi idő­ben vitt be egy családot az erdei cigánytelepről a községbe, ahová már a múlt év folyamán további két családot sikerült elhelyezni. Említést tesz a beszámoló arról is, hogy néhány helyen a községi vb. vezetők ellenállásá­val is számolnunk kell. E hó 4-én a vb. összehívta valamennyi olyan község vb. elnökét, ahol cigánytelepülések vannak tapasztalatcsere jellegű egész napos értekezletre Rózsafára. Ebben a kérdésben a gyakorlatban mutattuk be, hogy a cigánykérdés viszonylag rövid idő alatt és megnyugtatóan megoldható. Az értekezleten a megoldás módszereire is részletes ki­oktatást kaptak a községi vb. vezetők. Megjelent időközben a 2014/1964.sz. kormányhatározat, mely igen nagy segítséget je­lent a cigánycsaládok elhelyezésének megoldásához. Könnyített feltételekkel lehetővé teszi a kormányhatározat, hogy a szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő telepeken lakó családok állami építési kölcsönt kapjanak. A köl­csön feltétele legalább 2 éves állandó jellegű munkaviszony. E feltétellel rendelkező cigány családok ingyenesen kaphatnak házhelyet, amennyiben kötelezik magukat, hogy lakóházuk építését egy éven belül megkezdik, 2 éven belül befejezik. Az engedélyezhető építési köl csön 65 000 Ft-ig terjedhet és az kaphatja meg, aki az építési költségeknek legalább 10%-át megtakarított pénzzel, építőanyaggal, vagy sajátmaga és családja által vállalt munkával is tudja fedezni. Nagy könnyítés, hogy az építési kölcsön kamatmentes, kezelési költséget nem számítanak utána és 30 év alatt fizetendő vissza. 5 éves folyamatos munkaviszony ese­tén a kölcsönből 5 ezer, 10 éves folyamatos munkaviszony esetén 8 ezer, 15 éves folyama­tos munkaviszony esetén pedig 12 ezer Ft-ot törölnek. Lényeges követelmény, hogy az épí­tési kölcsönben részesült család régi lakóházát, putriját le kell bontani és újat építeni a tele­pen nem szabad. E rendkívül kedvezményes feltételű és világosan nevelő célzatú kölcsön nagyon meg fogja gyorsítani a cigánycsaládok végleges letelepítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom