Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

A művelődésügyi osztály intézkedett a cigánytanulók elkülönítésének megszüntetéséről. Ennek érdekében megtörtént a két alsószentmártoni iskola egyesítése. A rendelkezésre álló adatok jelentések, tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a cigánytankötelesek beiskolázásában a jelentős fejlődés mellett még sok tennivaló akad. A pécsi és pécsváradi járásban a beiskolázás majdnem 100%-os, de a szigetvári járásban csak 92, a sásdi járásban 75, és a megvizsgált 10 községben 88%-os volt az elmúlt tanévben (Komlón 57%-os). A jelen tanév elején lényeges javulás következett be Komlón a Kossuth aknai két tantermes iskola megnyitásával, ahol a 2 1. osztályban közel 70 cigány gyermek kezdte meg a tanulást. Hasonló a helyzet Kővágótöttösön, ahol a két cigánytelep közelében a pécsi járás művelődésügyi osztálya átmenetileg egy tantermet létesített, amelyben 30 cigánygyermek oktatása folyik az I—IV. osztályban. A környéken lakó nem cigány szülők egy része is az említett iskolábajáratja gyermekét. Nehéz a megoldás a sásdi járásban, ahol több mint 100 gyermek nem volt beiskolázva, mert a cigánytelepek itt a legszétszórtabbak. A szigetvári járásban a Sári-telepen lakó 23 cigány tanköteles beiskolázása érdekében a járási művelődésügyi osztály barakk-épületet vásárolt, és a helyszínen szervezi meg az oktatást. Végleges megoldást azonban csak az jelentene, ha a szigetvári járás a Kishárságyon lévő jelenleg kihasználatlan kastélyban körzeti iskolát és általános iskolai diákotthont létesíthetne. Kishárságy községben el lehetne helyezni a Sári-telepi cigányokat, akik az állami gazdaság dolgozói. A terv kivitelezését elsősorban az gátolja, hogy az állami gazdaság 1 millió forintot kér a kihasználatlan épületért, melynek még tulajdonjoga sem tisztázott. Az iskolákba beírt cigány tanulók rendszeres iskolába járása sok községben, sőt egyes járásokban lényegesen megjavult, amint ezt a pécsi járás adatai mutatják. A pécsi járás iskoláiban a mulasztás egy év alatt több mint a felére csökkent (8,4 napról 3,7 napra). A rendszeres iskolába járás erősen javuló tendenciája azonban nem mindenütt érvényesül. A mulasztás miatt osztályozatlan tanulók száma a helyenkénti erős csökkenés ellenére még mindig magas. A megvizsgált 10 helyen 631 beírt tanuló közül 84 nem volt osztályozható (13%). Az egyes iskolák között azonban igen nagy eltérések vannak. A tanulmányi eredmények javulásában is sok helyen lényeges fejlődés mutatkozik, de ez még nem tömeges jelenség, nem mindenütt érvényesül. A megvizsgált iskolák 631 cigány tanulójából 123 bukott meg (19,8%). A bukási arány kb. a kétszerese a megyei átlagnak. A mulasztás csökkenésében és a tanulmányi eredmények emelkedésében az életkörülményekben bekövetkezett változások mellett jelentős szerepe van a pedagógusok munkájának is. Eredményesen terjed a megyében a cigánytanulók oktatásának versendi módszere, amelynek elősegítésére tapasztalatcserét szerveztek Versenden, Ócsárdon és Dencsházán, azoknak a nevelőknek a részvételével, akiknek osztályában sok a cigány tanuló. A Művelődési Tájékoztatóban cikkek jelentek meg a cigány tanulókkal való bánásmódról. A cigány szülők már jobban eljárnak szülői értekezletre, a pedagógusok sűrűbben látogatják a cigány családokat. A sásdi járásban Kisbesztercén, Godisán, Hetvehelyen, Szágyon SzM. munkába is bevonták a cigányszülőket. Lényeges segítséget adnak a cigánygyermekeknek a tanulmányi munkában a napközi otthonok. Két év alatt 7 erősen cigány lakta községben létesült napközi otthon 10 tanulócsoporttal, így Sásd II. (Hörnyék)-kel együtt 11 napközis csoportban van jelentős számú cigány tanuló. Nagymértékben megkönnyíti a cigánygyermekek számára a tanulást, ha az iskola megkezdése előtt magyar nyelvi előkészítést kapnak. Ilyen előkészítő csoport működik Alsó-