Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

mázzanak. Azokban a tsz-ekben pedig, ahol már előleget tudnak fizetni, minél több cigány tag bevonását kell lehetővé tenni. c) A cigány lakosság egyes rétegeiben megfigyelhető, vonakodás a munkától Fentieken kívül számításba kell venni azt is, hogy a nomád életmódot nemrégen elhagyó, a fejlődés alacsony fokán álló cigányrétegek nem érettek még arra, hogy belássák azt, hogy a mi társadalmunkban létezni csak rendszeres munka végzése mellett lehetséges. Személyes meggyőződés alapján tudjuk azt, hogy egyes, végeredményben lumpen proletár elemek a családi pótlék elnyerése érdekében vállalnak rövid időre munkát, vagy első fizetésük után amit a kocsmában költenek el, önkényesen kilépnek munkahelyükről. Egyes vállalatok, mint pl. a komlói Szénbányászati Tröszt, igen türelmesen bánt ezekkel a dolgozókkal, s láttunk olyan személyi kartont, amely arról tanúskodik, hogy ötszöri önkényes kilépés után még mindig alkalmazták a végeredményben súlyosan hibázó cigány dolgozót. Mindenesetre erősen hangsúlyozni kell, hogy ez nem általánosítható, a cigánynépességnek csak egy kis hányadát öleli fel. Általános elvként azt is leszögezhetjük, hogy a munkábaállítás problémájánál is a könnyebb ellenállás vonalát kell választani, amely szerint először is azokat a dolgozókat kell elhelyezni, akik azt kívánják és becsülettel megállják helyüket. A visszamaradó szűk réteg munkábaállításának kérdése, későbbi időpontban merülhet fel, s ha szükséges akkor már adminisztratív módszerek is megengedhetöek lesznek. 4. A cigány lakosság kulturális viszonyai A cigány népesség mintegy 20,6%-a, összesen 2617 fő tanköteles. A tankötelesek számának az általános iskola alsó és felső tagozatára való megoszlása elszomorító képet nyújt. A felső tagozaton mindössze 355 gyerek tanul, míg az alsó tagozaton 2362. E mögött az húzódik meg, hogy igen magas a bukott cigánytanulók arányszáma, ami emeli a túlkoros, későn beíratott, vagy osztályát ismétlő tanulók arányszámát, amely a tanköteleseknek 33,7%-át teszi ki. A múlt évben a cigány származású gyerekek 29%-a bukott meg. További 13% egyáltalán nem járt iskolába. A tanköteleseknek 73%-a járt mindössze rendszeresen iskolába, ebben azonban benne foglaltatik a bukottak és túlkorosak száma is. Középiskolába az egész megyében mindössze 8 cigányszármazású tanuló jár. A megyéből származó egyetemi hallgatók száma pedig csupán 2. A cigány népesség egészének 37,2%-a, 4904 fő írástudatlan. Ez a szám a megyében összesen élő analfabéták számának majdnem felét teszi ki. A cigányság jelenlegi helyzetéből való kiemelését a jövőben az új generáció kulturáltsági színvonalának emelése fogja lehetővé tenni. A képzetlenség lehetetlenné teszi még a legegyszerűbb szakmák elsajátítását is, nemhogy még a felsőbb tanfolyamok folytatását. A cigány ifjúság számára oly sokat jelentő katonai szolgálatot is megnehezíti az analfabétizmus, amennyiben a honvédség már a sorozáskor eleve alkalmatlannak minősíti a cigányszármazású sorkötelesek nagy részét. A cigány gyerekek oktatását rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy a gyerekek iskolába való beíratásukkor még a magyar nyelvet sem ismerik kielégítő mértékben, és fogalomismeret hiányával küzdenek. Ezek a körülmények nagyon megnehezítik a pedagógusok munkáját. Beszéltünk olyan cigány gyerekkel, aki nem tudta és nem is értette, hogy mi az az asztal. Ez azért fordult elő, mert mindennapi életében ilyen használati tárggyal egyszerűen nem találkozott.