Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

5. Egészségnevelés Az egészségnevelés területén valamennyi városi - járási egészségügyi osztály intézke­dési tervében kiemelt szerepet kapott a cigány lakosság egészségkultúrájának növelése. Ezen egészségnevelési munkát a Baranya Megyei Tanács VB Egészségnevelési csoportja koordinálja. Az egészségnevelési csoport komplex munkatervet dolgozott kijárási bontás­ban. Ezek között kiemelten szűrővizsgálatokra való mozgósítás, védőoltásokon való rész­vétel, családtervezés, káros szokásoktól felszámolás szerepel. Az 1977. év folyamatos és járásonként szervezett különböző felvilágosító előadás ren­dezvényeken túl, melyek közül a legsikeresebb az alsószentmártoni és üszögpusztai volt, kb. 100-100 résztvevővel, 1978-tól rendszeresítettük a területi körzeti orvosi előadások mellett az ún. cigányfórumot, amikor is a cigányfalu problémájára koncentráltunk. A me­gyei Cigányügyi Albizottság segítését és szakmai támogatását igénybevéve Gilvánfát jelöl­tük ki, mint cigány falu modellt. Az itteni cigányfalu pedagógusai támogatása és remek hoz­záállása további segítséget és iránymutatást szabhat a modell kialakításához. Az egészségnevelési munka súlyponti kérdései: a helytelen táplálkozási szokások meg­javítása, a káros szokások elleni harc, a népesedéspolitikai feladatok, a korszerű családter­vezési ismeretek népszerűsítése, valamint a személyi higiéné kérdései. Ezen kérdéscsopor­tok más-más módszereket és szemléltetési eszközrendszert kívánnak a cigány lakosság kö­rében, így pl. egyes helyeken a táplálkozási szokások megjavítása érdekében még küzde­nünk kell az egyoldalú és fehérjehiányos táplálkozás ellen. A konyhahigiénés és az alapvető technikai ismereteket is el kell sajátíttatnunk. Ennek érdekében az egészségnevelési csoport járásonként sütö-főző tanfolyamot szervezett. Ebben a munkában együttműködtünk a Ha­zafias Népfront bizottságaival, a helyi tanácsokkal és a Magyar Vöröskereszt helyi szervei­vel. A tanfolyamok 3-4 hetes tartamúak voltak, átlagosan 30 főnyi résztvevővel. A káros szokások elleni küzdelem körében elsődlegesen szerepel az alkoholizmus és a dohányzás elleni küzdelem. Gyermekrajz pályázatot hirdettünk, melyet kibővítettünk a káros szokások témakörére. A cigány iskolás korú gyermekektől néhány igen érdekes rajzot kaptunk. Az alkoholizmus elleni témakörben bábjátékot mutattunk be Gilvánfán. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az alkoholizmus és a dohányzás elleni küzdelemben a felnőtt cigány lakosság körében érté­kelhető haladást nem lehet kimutatni. A családi életre nevelés témakörében az e feladatot végző körzeti orvosok, védőnők és az iskolai pedagógusok részére 1978. novemberében fórumot tartottunk, melynek kiemelt cél­ja a cigány gyennekek iskolai, családi életre történő nevelése. 1979. májusában a járási mű­velődési osztályok vezetői és az iskolák igazgatói részére tartottunk kerekasztal megbeszé­lést. A Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójával is sikerült felvenni a kapcsolatot, mely műsortervébe beépítette a gilvánfai cigányfalu bemutatását. További feladataink: Az életkörülmények javítása terén: - a területi közegészségügyi-járványügyi szolgálatoknak folyamatosan kell ellenőrizni­ük a még meglévő cigánytelepek közegészségügyi járványügyi helyzetét, valamint a kötele­ző védőoltások teljesítését. - Kiemelt feladat kell, hogy legyen a cigánytelepek szervezett rágcsálóirtása. -Negyedévenként tetvességi vizsgálatokat kell végezni a cigánytelepi lakosságnál. - A városok és járások nem telepeken élö cigány családjainál a tetvetlenítés minden eset­ben meg kell hogy történjen a családi gócban is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom