Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

ki, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a nevelésre. Egyesek szándékosan nem végzik el a nyolc általánost, hogy ne kerüljenek katonai szolgálatba. Viszont a hadkötelezettségi törvény most sem változtatta meg az ilyen irányú intézkedést, mert a haditechnika egyre magasabb szinten van és ez feltétlenül megköveteli az általános iskola 8 osztályának elvégzését. Széles Istvánné: beszél a szülök kötelességéről a tanulók iskolábajárásáról, s azzal kapcsolatban ezt a törvényerejű rendeletet is végre kell hajtani. A legújabb minisztertanácsi rendelet előírja az V. ötéves tervben a kiemelt telepek felszámolását. Erre a megyében 350 kerethelyet biztosítottak. E keretből csak azokat tudja támogatni, akik kiemelt telepen laknak és állandó munkaviszonnyal rendelkeznek. Bizonyos fokú előtakarékosság most is kell. Ilyen kiemelt telep a pécsi járásban a Kokszmű mögötti telep és a szigetvári vágóhídi telep. Hangoztatja az állandó munkaviszony létesítésének szükségességét. Gregor Istvánné köszöni a meghívást. A megyei nőpolitika keretében felmérést készítettek a cigány asszonyok között a családi élet, iskolai végzettség és egyebek vonatkozásában. Sajnos, az asszonyok között igen kevesen végezték el a 8. osztályt és ők nevelik fel gyermekeiket. Gyakorlatban láthatjuk ennek a nevelésnek a kárát. Egy jó részük a 4-5- osztályt végezte el. Kisebb részük az 1-2 osztályig jutott el. A kulturálódásukkal kapcsolatban az olvasómozgalomba még a mesekönyvnél tartanak. Javaslata: "Nem marokra fogni a cigánykérdést, hanem mindig egy-egy problémával foglalkozni, de abban eredményt elérni, a „sok kicsi sokra megy" elv alapján. A cigány szülőket szükséges bevonni az SZM munkájába. Egy magot kialakítani, amely maga után hozza a többit. A komlói Kossuth-aknán ezt jól végzik. Javasolja, hogy a bizottságba is több cigány származásút is hívjunk meg, mert a nőbizottságban is van cigány asszony. A családi életre nevelés nem pusztán szexuális felvilágosítás. Az utóbbi vonatkozásában felvilágosítás indokolt, de a döntő mégis a családi életre nevelés. Szükséges, hogy a családi életről többet kapjanak a gyerekek. Rittner Hajnalka: A cigány asszonyok nevelése igen jó példa. Érdeklődésük is más. A siklósi járásban ezt többször tapasztalták. A cigány gyerekek megnyerése, sikerélményhez juttatása szintén a követelményekhez tartozik. Pl. az újvidéki nemzetközi rajzkiállításon 21 gyermek nyert díjat. Ezek közül 12 baranyai, közülük 8 komlói, s annak 50%-a cigány volt. A Fürst Sándor utcai iskolában újabb kísérlet kezdődött a rajz-oktatással kapcsolatban, a magyar szavak tanulását rajzzal segítik elő. Horváth Sándor: Ebből az anyagból is kitűnik, hogy a Müv. Oszt. milyen nagy erőfeszítést tesz. Ennek ellenére sok a feladat, a további fejlődés, hogy nem kívülről kell megközelíteni a kérdéseket, hanem belülről és elsősorban a telepeken. Javaslata: egyes telepeken, ahol nagyobb számban vannak cigányok, 4-5 fős albizottságot alapítsanak, akik tovább tudnák vinni ezeket a jó gondolatokat. A telepen legyen tehát egy mag. Ne legyen külön cigánykollégium! Ha bármilyen rendezvény van a községben, ennek a bizottságnak kell mozgósítani. Az abortusztörvény sokat ártott a szülő nőknek. A gyermekek száma csökkenőben van. Or s ó s Lajos: A szülők sokat tehetnének a cigány gyennekek nevelésében, ha értelmileg eljutnának egy bizonyos színvonalra. De ennek eléréséhez általános iskolai végzettség kell. Igen gyakran előfordul, ha gyermekeik éretlenkednek, csak nevetnek ezen a viselkedésen. Szükségesnek tartja, hogy a felemelkedéshez a lakáshoz való juttatás kell, de csak azoknak, akik dolgoznak. Következő lépés a nevelésben, hogy a kapott lakásokat külsőleg, bel-