Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága Cigányügyi Albizottsága üléseinek jegyzökönyvei előterjesztésekkel

désre ad alkalmat. Legveszedelmesebbek a kolompár cigányok. A legtöbb bűncselekmény részesei. A rendszeresen munkát nem vállalókat jelentsék a rendörségen. Dr. Pilaszanovits Imréné a HNF képviseletében dicséri az előre kiküldött anyagot, amely alapos. Szükségét látja annak, hogy egy országos szerv (szövetség) foglalkozzék a cigányok ügyeivel. Mi az akadálya? Több cigány származásút a tanácsokba! A cigány nők foglalkoztatása lassan halad előre. Ha a mezőgazdasági üzemek nem zárkóznának el - főleg a helyi termelőszövetkezetekre vonatkozik ez a vélemény - és előítéletekre nem alapoznának, javulna a helyzet. Orsós Lajos főiskolai hallgató

: Országos szerv alakítását szükségesnek tartja. Az Országos Széchenyi Könyvtártól kapott értesítés alapján ez csak papíron létezett. Mivel a cigányság jelen körülmények között nem tekinthető nemzetiségnek, így csupán az albizottságot erősíthetik meg. Más hozzászólás hiányában a vezető megköszöni a kiegészítéseket és hozzászólásokat. Első ízben történt, hogy a tárgyalandó anyagot két héttel előbb közrebocsátjuk és ez elsősorban a Munkaügyi Osztály érdeme, akinek ezúton is köszönetemet fejezem ki. Az írásos előterjesztés, valamint a kiegészítő jelentés sokoldalúsága, pozitív tartalma alkalmas volt színvonalas hozzászólásokra. Különösen a Járási Hivatalok munkaügyi szakigazgatási szervei jártak elő jó példával. Kovács István Elvtárs, az albizottság titkárának érdeme az anyag elkészítése. A jövő tervekkel kapcsolatban elgondolás az, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol a munkások között többen vannak cigányok, a helyszínen vizsgáljuk meg, milyen a velük való foglalkozás. A legközelebbi alkalommal a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál tekintjük meg, hogyan foglalkoznak cigány dolgozóikkal. Tesznek-e megkülönböztetést, vagy a többi dolgozóval egyforma bánásmódban részesítik őket? A vizsgálat szempontjait előre kidolgozzuk. 1976 január végén a Művelődésügyi Osztály Intézkedési Tervét ismerjük meg Rittner Hajnalka előadásában. A tárgyalandó anyag vázlatát két héttel előbb kérem, hogy az albizottsági tagok a mostanihoz hasonlóan tanulmányozhassák, és érdemben hozzászólhassanak. Elfogadásra a következő határozatokat javaslom: Javaslatok: 7. A megyei és járási munkaügyi osztályok a beszámolók, hozzászólások és a személyes tapasztalatok alapján eredményesen foglalkoznak a cigányok munkába állításával kapcsolatban. Törekvésük, hogy lehetőleg állandó munkahelyen dolgozzanak. Élnek a meggyőző szó erejével. Intézkedési tervük alkalmas arra, hogy az állandó munkavállalás vonatkozásában tovább emelkedjék a cigány munkások száma. További feladataink, hogy az Intézkedési terv alapján megvizsgáljuk milyen mértékben érvényesülnek a helyszínen. Felelősek: az Albizottság tagjai. 2. A cigány lakosság felemelkedésének útja, foglalkoztatásának színvonala különböző a megyében. Az üzemek, vállalatok, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, általában a munkáltatók sokat tettek a munkábaállítással, valamint az állandósággal kapcsolatban. A látogatások alapján megállapítható, hogy e népréteg felemelkedésében eddig a következő vállalatok foglalkoztak példamutatóan: Mecseki Ércbányászati Vállalat, Községgazdálkodási Vállalat, Siklós, Baranya megyei Cipész KTSZ helyi részlege Bükkösd,