Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)
Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel
maszkodni a már beilleszkedett és a munkában hasznosan közreműködni képes cigányokra, minden lehetséges eszközzel és módon küzdeni kell a közvéleményben élö negatív előítéletek ellen. II. A cigány lakosság helyzetének változása A megyében megközelítőleg 23 ezer cigány származású állampolgáréi, (országosan 400 ezer), ez az összlakosság 5,3%-a (országos: 3,6%). Eloszlásuk egyenetlen. 13%» Pécsett, 14%> a többi városban, 73% községekben lakik, ami 253 települést érint. Jelenlétük 167 településen 5,3% feletti, ebből 30 községben 30% feletti. Az utóbbi települések mindegyike társközség, többségük az aprófalvas településkategóriába tartozik. Itt él a cigányság 15%-a. A megyében 1962-ben 168 cigánytelepet számláltak, 1980-ban 12 telepen 1.759 főéit. A telepek száma jelenleg 4 , ahol 221 fő lakik. Bár a telepfelszámolás folyamata lelassult, az ott élők igen rossz szociális körülményei, az eladó telkek és vételre alkalmas házak alacsony száma és magas ára miatt, az érintett tanácsok az évtized végét jelölték meg teljes megszüntetésükre. A férfiak foglalkoztatása az elmúlt években sokat javult, gyakorlatilag teljesnek mond ható. Ebben jelentős szerepe van az ipari és mezőgazdasági üzemeknek, termelőszövetkezeteknek, változatlanul magas az ingázók aránya, amelynek oka az aprófalvas településszerkezetből adódó helyi munkalehetőségek hiánya. A nők foglalkoztatási aránya 38-40%-os , minimálisan emelkedett. A fiatal nők nagy része gyermekintézmények hiányában nem tud elhelyezkedni sem helyben, sem lakóhelyétől távolabb. Alig történt előrelépés a foglalkoztatás minőségét illetően. (9-10% szakmunkás, 23-24% betanított munkás, 67-69%) segédmunkás). Ezek a tények iskolai végzettségükkel függnek össze. Áttörés csak az iskolai eredmények gyorsabb javulásától várható. Az óvodába járó cigány gyermekek aránya 1981 óta 45%-ról 61%-ra emelkedett. A tan kötelesek száma 9%-ról, 8,2%>-ra csökkent, a két tagozat közötti megoszlásuk valamelyest javult. A beszámolási időszakban az általános iskolát 14 éves korban sikeresen befejezők aránya 50%-ról valamivel több mint 60%-ra módosult. Az általános iskolát befejezők 80%-a továbbtanul, elsősorban szakmunkásképző intézetekben. Gond, hogy kb. 30%-uk időközben lemorzsolódik. A közművelődési intézmények jelentős erőfeszítéseket tesznek a beilleszkedési folyamat gyorsításáért. A felvilágosító munka hatékonyságának javulása eredményeképpen koraszülések gya korisága az 1973-ban regisztrált 30%-ról, 18,8%-ra csökkent. A terhestanácsadásokon való megjelenés hasonló a nem cigány nők megjelenési arányához, ugyanez állapítható meg a védőoltások és a szűrővizsgálatok tekintetében is. Az egészségügyi ágazat megállapítása szerint a cigány lakosság körében nagyobb a gyakorisága a krónikus felső légúti megbetegedéseknek, a gyomorfekélynek, az alkoholizmusból eredő elváltozásoknak. A szociális gondoskodás intézményei iránt a cigány lakosság az átlagnál is kevesebb érdeklődést tanúsít. Részesedésük a rendszeres és rendkívüli segélyek esetében 24-25%), gyámügyi segélyek esetében 40-60%. Eves szinten az ismertté vált bűnelkövetők 18-20%-a cigány, ennek fele visszaeső . Figyelmeztető, hogy 21%> fiatalkorú . III. A szakbizottság tevékenysége A Cigányügyi Koordinációs Bizottság létszáma 20 fő. Tagjai a megyei tanács érintett
