Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

sének helyzetét. A 194/1977. (XII. 28.) VB sz. határozatban megjelölt feladatok végrehajtására minden érintett megyei szakigazgatási szerv intézkedési tervet készített. Ez kibővült a Tárcaközi Koordinációs Bizottság 1/1978. sz. állásfoglalásából következő teendőkkel, melyek a megyei tanács elnökének a cigány lakosság helyzetéről adott beszámolójához kapcsolódtak. A megyei terv végrehajtásával és a sajátos helyi feladatokkal összefüggő tevékenységgel 1978. január 1. óta 53 helyi tanács 56 testületi ülésen foglalkozott önálló napirenddel. Az eddigi tapasztalatokról 5 megyei szakigazgatási szerv adott számot a megyei cigányügyi albizottságnak. I. A vb-határozat óta eltelt időszakban az életkörülmények főként a munkába állítással és a lakáshelyzettel összefüggésben változtak jelentősen. Foglalkoztatottság A munkaképes cigány férfiak 88-90%-a dolgozik (ez megfelel az országos átlagnak) és növekszik az állandó munkaviszonyban állók aránya. A fennmaradó hányadhoz főként a továbbtanulók, leszázalékoltak, munkaképtelenek tartoznak. Nagyok az eltérések. A mohácsi járásban a cigány férfiak 94%-a, a nők 75%-a dolgozik. Ugyanez a szigetvári járásban 89%, illetve 51 %. A nők - a férfiakénál jóval alacsonyabb - foglalkoztatását akadályozza a kiskorú gyermekek nagy száma és a munkalehetőségek korlátozottsága. A munkába helyezést 1978-ban a megyei munkaügyi osztály egységes nyilvántartási szempontok és foglalkoztatási irányelvek kiadásával segítette. Következetesebbek és gyakoribbak az ágazati osztályoknak a cigányfoglalkoztatással összefüggő vállalati ellenőrzései. Hatékonyabbak a közveszélyes munkakerülés megelőzése érdekében kialakított információs hálózatok. A munkamegosztásban elfoglalt helyet illetően nem történt érzékelhető változás. Döntő többségük ma is segédmunkás. Egyes vállaltoknál cigánymunkakörök kezdenek kialakulni. Ezekben különösen nagy a munkaerőhiány, ami jelentős szerepet játszik abban, hogy a foglalkoztatást illetően nagy mértékben leépültek a cigányokkal szembeni előítéletek. A cigányságban is kialakult és egyre népesebbé válik az a réteg, amely tartósan és szorgalmasan dolgozik azonos munkahelyen. Mind több az olyan munkáltató, mely figyelmesebben törődik cigány dolgozóival (lakásgondjaik megoldása, bevonják őket a felnőttoktatásba stb.). Ujabban számottevő pl. a Mecseki Szénbányák ez irányú munkája. Másutt viszont munkába állításukkal szemben még mindig idegenkedés, türelmetlenség tapasztalható. Az is figyelmeztető, hogy a munkaerőcsökkentések egyre inkább érintik a nem beilleszkedett cigány dolgozókat. Szociális követelményeknek meg nem felelő telepek megszüntetése a) A telepfelszámolásokban elért eredmények országosan kiemelkedőek. Baranyában - annak ellenére a cigány lakosság száma az országban a 4. legmagasabb - a telepeken élők aránya az átlagos 25%-kal szemben csak 7%. Az 1962-ben megindult akció eredményeként az akkor 168 telep száma - ahol a cigányság 49%-a élt - 19-re csökkent. A munka főként az utóbbi 2 évben kapott nagy lendületet. 1974-77 között 3, ugyanakkor 1978 január 1. óta már 25 telep került megszüntetésre.