Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

1. Demográfiai vonatkozásban a cigányok létszáma a megyében egyre nö. A növekedés 65%-os, a jelenlegi létszám 21.753. A megye 301 települése közül 261-ben élnek cigányok, cigány falvak is kialakultak. 2. A beilleszkedés feltétele az állandó munkavállalás , a fokozott munkábaállítás. A mun­kaképes cigányok 20%-a nem dolgozik. Továbbra is probléma a női munkaerő foglalkozta­tása. A munkahelyek vezetői többségükben elégedettek a cigányok munkájával, kifogás csupán az ideiglenes dolgozók esetében mutatkozik. Az üzemek az ott dolgozókat ösztönző módszerekkel az általános iskola, majd az üzem profdjának megfelelő ipari szakmunkás­képző elvégzésére késztetik. Az albizottság rendszeresen ellenőrzi az általános iskolát vég­zettek továbbtanulását. 3. A munkaadók erejükhöz mérten sokkal kisebb arányban vesznek részt a cigányla­ kás-gondok megoldásában és a területükön lévő telepek felszámolásában . Komoly nehézsé­gek mutatkoznak a munkaerőgazdálkodási feladatok és a telepfelszámolások összehangolá­sában. A helyi tanácsok a széttelepítés elvének alkalmazásában következetlenek. Ennek el­lenére részben a kormányhatározatok révén, részben a helyi erők igénybevételével 15 év alatt a telepek 72%-át szüntettük meg. A meglévő 42 telepből a helyi tanácsokkal történő előzetes megbeszélés alapján 19 kiemelt telep felszámolását tűztük ki célul az V. ötéves terv végére. A megmaradó 23 teleppel kapcsolatban a tanácsokkal előzetesen megtárgyaltuk a rövid időn belül fel nem számolható telepeket, ahol a legalapvetőbb ellátási igények kielégí­tésével kapcsolatban tettünk javaslatot. A központi keret önmagában már nem elegendő az építési kapacitás hiánya miatt. Ezt központilag rendezni kell. A telepfelszámolási ütem gyorsítása a helyi tanácsok valamint üzemek, vállalatok, tsz-ek hatékonyabb közreműködé­sével érhető el. Új telepek kialakítása a helyi tanácsok és BM szervek hatásos együttműkö­désével megakadályozható a törvény adta lehetőségeken belül. 4. Egészségügyi helyzetük a munka- és életkörülmények kedvező változása következté­ben előrehaladást mutat. Ebben a vöröskeresztes mozgalomnak hatékony közreműködése érezhető. A higiénés helyzetet a telepeken lévő egészségtelen lakás, kalóriaszegény táplál­kozás, a legszükségesebb tisztasági feltételek hiánya jellemzi. A cigány lakosság szakorvo­si és gyógyszerellátása általában biztosított. Javult a terhes tanácsadások színvonala. A csa­ládtervezés is bevonult a cigány családok szemléletébe. A hatékony anya- és csecsemővé­delem ellenére a csecsemőhalálozás stagnál. A szociálpolitikai problémák megoldásában nagy segítséget jelent az állami céltámogatás. A szociális otthoni elhelyezést pótolja a házi gondozás, amelynek bővítése szükséges. Tervszerűbbé kell tenni az eü. felvilágosítást és ezzel hatékonyabbá tenni az egészségnevelési csoport munkáját. 5. Kulturális helyzet a) Oktatás További erőfeszítéseket kell tenni a műveltségi színvonal emelésére. A fő törekvés, hogy a cigánygyerekek minél előbb intézményszerű foglalkoztatáshoz jussanak, s elvégezzék az általános iskola 8 osztályát. Ezért biztosítani kell óvodai ellátásukat. Ennek hiányában álta­lánossá kell tenni az iskolára előkészítő foglalkozásokat. Bár javulás mutatkozik óvodai arányukban, de az eredmény még nem kielégítő. A Művelődésügyi Osztály intézkedése: egyrészt ahol óvoda működik, elsődleges feladat a cigánygyerekek felvétele, másrészt az óvodával nem rendelkező községekben egész tanéves előkészítőt szervezni. Ilyen jellegű megoldás a megye 16 általános iskolájában van. Sajnos törvényes lehetőség nincs az előké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom