Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)
Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel
1. Demográfiai vonatkozásban a cigányok létszáma a megyében egyre nö. A növekedés 65%-os, a jelenlegi létszám 21.753. A megye 301 települése közül 261-ben élnek cigányok, cigány falvak is kialakultak. 2. A beilleszkedés feltétele az állandó munkavállalás , a fokozott munkábaállítás. A munkaképes cigányok 20%-a nem dolgozik. Továbbra is probléma a női munkaerő foglalkoztatása. A munkahelyek vezetői többségükben elégedettek a cigányok munkájával, kifogás csupán az ideiglenes dolgozók esetében mutatkozik. Az üzemek az ott dolgozókat ösztönző módszerekkel az általános iskola, majd az üzem profdjának megfelelő ipari szakmunkásképző elvégzésére késztetik. Az albizottság rendszeresen ellenőrzi az általános iskolát végzettek továbbtanulását. 3. A munkaadók erejükhöz mérten sokkal kisebb arányban vesznek részt a cigányla kás-gondok megoldásában és a területükön lévő telepek felszámolásában . Komoly nehézségek mutatkoznak a munkaerőgazdálkodási feladatok és a telepfelszámolások összehangolásában. A helyi tanácsok a széttelepítés elvének alkalmazásában következetlenek. Ennek ellenére részben a kormányhatározatok révén, részben a helyi erők igénybevételével 15 év alatt a telepek 72%-át szüntettük meg. A meglévő 42 telepből a helyi tanácsokkal történő előzetes megbeszélés alapján 19 kiemelt telep felszámolását tűztük ki célul az V. ötéves terv végére. A megmaradó 23 teleppel kapcsolatban a tanácsokkal előzetesen megtárgyaltuk a rövid időn belül fel nem számolható telepeket, ahol a legalapvetőbb ellátási igények kielégítésével kapcsolatban tettünk javaslatot. A központi keret önmagában már nem elegendő az építési kapacitás hiánya miatt. Ezt központilag rendezni kell. A telepfelszámolási ütem gyorsítása a helyi tanácsok valamint üzemek, vállalatok, tsz-ek hatékonyabb közreműködésével érhető el. Új telepek kialakítása a helyi tanácsok és BM szervek hatásos együttműködésével megakadályozható a törvény adta lehetőségeken belül. 4. Egészségügyi helyzetük a munka- és életkörülmények kedvező változása következtében előrehaladást mutat. Ebben a vöröskeresztes mozgalomnak hatékony közreműködése érezhető. A higiénés helyzetet a telepeken lévő egészségtelen lakás, kalóriaszegény táplálkozás, a legszükségesebb tisztasági feltételek hiánya jellemzi. A cigány lakosság szakorvosi és gyógyszerellátása általában biztosított. Javult a terhes tanácsadások színvonala. A családtervezés is bevonult a cigány családok szemléletébe. A hatékony anya- és csecsemővédelem ellenére a csecsemőhalálozás stagnál. A szociálpolitikai problémák megoldásában nagy segítséget jelent az állami céltámogatás. A szociális otthoni elhelyezést pótolja a házi gondozás, amelynek bővítése szükséges. Tervszerűbbé kell tenni az eü. felvilágosítást és ezzel hatékonyabbá tenni az egészségnevelési csoport munkáját. 5. Kulturális helyzet a) Oktatás További erőfeszítéseket kell tenni a műveltségi színvonal emelésére. A fő törekvés, hogy a cigánygyerekek minél előbb intézményszerű foglalkoztatáshoz jussanak, s elvégezzék az általános iskola 8 osztályát. Ezért biztosítani kell óvodai ellátásukat. Ennek hiányában általánossá kell tenni az iskolára előkészítő foglalkozásokat. Bár javulás mutatkozik óvodai arányukban, de az eredmény még nem kielégítő. A Művelődésügyi Osztály intézkedése: egyrészt ahol óvoda működik, elsődleges feladat a cigánygyerekek felvétele, másrészt az óvodával nem rendelkező községekben egész tanéves előkészítőt szervezni. Ilyen jellegű megoldás a megye 16 általános iskolájában van. Sajnos törvényes lehetőség nincs az előké-