Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

részére férőhely biztosításával; óvodák létesítése elsősorban nagyobb cigánytelepekkel rendelkező falvakban indokolt pl. Alsószentmárton, Gilvánfa, Bogádmindszent, Cserdi, Gödre, Baranyajenő, Godisa, Magyarszék. Az óvoda hiányát pótolja az előkészítő tanfolyam, amelyek száma örvendetesen emelkedik: Alsószentmárton, Bogádmindszent, Gilvánfa, Sásd, Szászvár. A cigánysorból való kiemelkedés legfontosabb feltétele az általános iskola elvégzése. 1962 óta az általános iskolás korúak száma megyénkben 724 fővel emelkedett, jelenleg 4071, ez a népesség 24%-a. Az alsó tagozatban 2828, a felső tagozatban 1243. Legtöbben vannak a siklósi járásban: 1379 fő, ezek között a telepen élők még hátrányosabb helyzetben vannak, az iskolások közül alsó tagozatban 684 (23%), a felső tagozatban 271 (21%) tanuló jár, összesen 955 (23%) olyan körülmények között tanul, amelyek szinte lehetetlenné teszik számukra a jobb eredmény elérését: ruha, cipő hiánya, nem megfelelő táplálkozás (ezen a komlói városi tanács tejakcióval segít, ami példamutató), a telepek az iskolától nagy távolsága (3-5- km), a rossz útviszonyok. A cigánygyerekek iskolázatlanságának oka a gyakori bukás - osztályismétlés - az igazolatlan mulasztás, ezt a helyzetet a következő kép mutatja: A felsőbb osztályokban számuk egyre kevesebb. A bukottak aránya háromszor négyszer akkora. A bukás oka, hogy a követelményekkel nem tudnak lépést tartani, s ez főleg az I. és IV. osztályban kirívó, a felső osztályokban már más a helyzet. A fenti megállapítást a statisztika igazolja: A cigány tanulók száma 1 2 1 3 1 4 5 6 7 1 8 osztályokban 1044 668 622 494 520 363 215 145 Megoszlás %-ban 22.6 16.9 15.9 11.4 11.7 8.1 4,9 3.1 Ismétlésre bukott 66,7 67,8 58,5 46.3 35.6 23.1 22.1 5,3 A bukás mellett a másik tényező a lemorzsolódás, amelynek hatása az előzőekből adódik. A lemorzsolódás aránya a siklósi járás vonatkozásában - ahol a legtöbb általános iskola és cigány tanuló van - a következő: 1 2 3 4 5 6 7 8 osztályokban százalékos megoszlásban 38.2 5.5 54.5 63.8 63.5 76,4 56.5 63.2 86 tanulót mentettek fel. A járás 81 iskolájából 10 iskolában nincs cigány. 50 cigány származású tanuló van 17 iskolában. Versenden a tanulók 64,3%>-a cigány, ugyanakkor a lakosság 43,2%-a. Sajnos, a felmentések száma is magas. A 6-14 éves cigány gyerekek 15-20%>-a kap felmentést, főleg a leányok a korai szülés miatt. A házasságon kívüli szülés a cigányság egyik demográfiai jellegzetessége. Ez a felmentési arány telepi vonatkozásban 30-40%-ra emelkedik. Az iskolázottság emelése fontos feladat. Együtt jár a szellemi és anyagi igények növekedésével, sőt hatással van a születési számokra is. Kevésbé iskolázott anya több gyereket szül, akiket azután nem tud iskoláztatni. A nagy gyerekszám - főleg a cigányság elmaradott rétegeiben, gyakori. A családi állapot a cigányoknál tényleges demográfiai tényező. Alapvetően befolyásolja a cigány gyerekek általános iskolában való szereplését a cigány