Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

Demográfiai és települési viszonyok Dunántúlon lakik a cigányok 21%-a, ez a dunántúli megyékben 4%, Baranyában 6% (16.565 fő). Baranya 316 községéből 224 községben van cigány. A legtöbb cigány lakossággal rendelkező községek: Dencsháza (221), Dunaszekcső (206), Gilvánfa (458), Hosszúhetény (215), Kölked (264), Mágocs (236), Nagyharsány (307), Versend (397), Alsószentmárton (790), a legtöbb cigánylakos %-os megoszlásban Alsószentmártonban (69,7%) és Gilvánfa (76,2%) községekben él. Országos viszonylatban a cigánylakások 2/3-a telepen van. Baranyában a családok 24%-a és a népesség 23%-a él telepeken. Ez 1962-ben lényegesen több volt, a cigány családok 50%o-a, az össznépesség 48%-a élt telepeken. Vannak több cigányteleppel rendelkező településeink: 12 3 10 teleppel rendelkező község vagy város 34 7 1 1 A 2-3 és 10 teleppel rendelkező községek, illetőleg városok esetében meggondolandónak látszik a telepek összevonása, illetőleg olyan csoportosítása, amely lehetővé teszi az ésszerű összevonást olyan telepre, ahol viszonylag megvannak a kommunális, szociális feltételek. Ez történetesen Komló esetében tűnik jónak, ahol 10 telep van s ahol a viszonylag jobb körülményekkel rendelkező telepekről történő elköltözés lehetőséget kínál arra, hogy az ennél rosszabb körülmények között lévő telepekről ide irányítsunk családokat. Ez a fokozatos betelepülés egyik útja lehet. Figyelmet érdemlő, hogy Pécs városában egyre szaporodnak a cigánytelepek. Jelenleg 5 telepről tudunk, amely mellett kialakulóban van egy újabb telep a központi raktárak területén. A telepek helyzete a legkülönbözőbb. Találunk erdőben (5), erdőszélen (21), legelőben (4), faluszélen, valamint szőlőhegyen telepeket. Az útviszonyok mostohák, a telepek 47,7%-a csak gyalog közelíthető meg, 10%-nál kocsiút van. A telepek 20%-a be van kötve a villanyhálózatba. 14,6%-a vízvezetéken kapja a vizet. Legáltalánosabb az ásott kút, de 18%-ukban befedetlen források vannak, 21%o-ukban viszont nincs is a közelben víz. A telepi lakosok 19%-a kőházakban lakik, a többi vályog, döngölt falú házakban, putrikban, kunyhókban, gödörlakásokban. A legtöbb lakóépület csupán egy helyiségből áll. Tanácsaink arra törekedtek, hogy a telepeket megszüntessék. A betelepülés egyrészt a faluban szétszórtan, a foghíjak beépítésével, telekbiztosítással, új lakás építésével, vagy vásárlásával történt. Ennek eredményeként a telepek száma csökkent, s több felbomlóban van. Többhelyütt tervszerűen, módszeresen foglalkoztak a telepek megszüntetésével. A szigetvári járásban példás eredményeket hozott ez a munka. Tanácsi bérlakások, OTP kölcsön igénybevétele révén a telepek 84%>-át felszámolták. A pécsi járásban a telepek 78%>-át szüntették meg. Főként a siklósi járásban tapasztalható, hogy a cigányok faluba költözése a nem cigány lakosság elvándorlását eredményezi. Ez felveti a gondolatot, nem kellene-e mértéket tartani a községekbe való betelepítés szorgalmazásánál. Szükségesnek látszik bizonyos arányokat betartani s ezzel megelőzni a cigány lakosság egy településen belül történő túlzott koncentrálódását. Egy újabb megközelítésre figyelmeztet a telepek eltérő nagysága és különféle problémák folytán meghatározott szilárdsága. Vannak kisebb lélekszámú, könnyebben felszámolható telepek, s vannak jelentősebb, nehezen bomlasztható és megszüntethető helyek, amelyek közül néhánynál hosszabb időre szólóan kell ütemezni a feladatokat s átmeneti intézkedésekkel szükséges a körülményeket javítani. Jó példák erre a sásdi járás tapasztalatai. Az 53