Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

Megyénkben az 1960. évi népszámlálás adatai szerint 13 668 fő írástudatlan

, a 10 évnél idősebb népesség, 4,6%-a. Baranya a megyék sorrendjében a 16. helyen van, csak Hajdú, Szolnok és Szabolcs megye következik utána. Az analfabéták számaránya 1949 óta csak 1%-kal csökkent (1.492 fő), ez legnagyobbrészt elhalálozásból, a fiatalabb korosztályok iskolázásából adódik, és csak kis mértékben a felnőttoktatásból. A legtöbb analfabéta a legfiatalabb és az idősebb korcsoportban van. A zöm 40-59 éves (24,5%), de jelentős a 60 éven felüliek aránya is. Az alapismereti tanfolyamokra beiskolázhatok száma 15-59 éves korig véve kb. 6800 fő, 15-40 éves korig számítva 3.400 fő. Az analfabéták járások között nem arányosan oszlanak meg. Legmagasabb a sellyei járásban, de meghaladja a megyei átlagot a siklósi, sásdi és a szigetvári járás is. Legkevesebb az írástudatlan a pécsváradi (2,4%) és a mohácsi járásban (3,7). Komlón viszonylag jó a helyzet (3,3%), Mohácson azonban rosszabb, mint a járásban (4,6%>). Általában azokban a községekben és járásokban magas az analfabéták számaránya, ahol a lakosság jelentős része cigány. Az írástudatlanság azonban nemcsak a cigányok között található. Szárászon a bukovinai székely telepesek rontják a község arányszámát (18,6%). A kereső foglalkozást folytató analfabéták nagy része, 3521 fő (68%) a mezőgazdaságban dolgozik. Az iparban dolgozó írástudatlanok több mint fele (208) a bányászatban dolgozik, akad a szak- és betanított munkások között is analfabéta (546 fő). A megyében 13 175 cigány él (4,6%). A cigányok által legsűrűbben lakott megye vagyunk. A sellyei, siklósi és a sásdi járásban él a cigányok majdnem fele. Legkevesebb a cigányok aránya a pécsváradi (2,1) és a mohácsi járásban (3,4%>). A cigányok kulturális színvonala rendkívül alacsony. A felnőtt lakosságnak csak kb. 30%-a ír-olvas. Az analfabétizmus szorosan összefügg ugyan a cigánykérdéssel, de nem azonos vele, mert a megye 13.668 analfabétájából 8.764 fő nem cigány. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az analfabéták majdnem fele 40 éven felüli, a cigány lakosság között pedig sok a fiatal, akkor számításunk szerint az alapismereti tanfolyamokra bevonható írástudatlanok többsége mégis a cigányok közül kerül ki. Ezt igazolják az iskolaigazgatók jelentései is. A cigányok írástudatlansága szorosan összefügg a települési viszonyokkal. A legmagasabb az analfabéták aránya Komlón (61,9%), ahol teljesen külterületeken élnek és a sásdi járásban (54,6%), ahol sok a szétszórt cigánytelep. Amíg a betelepítés meg nem történik, nem tudjuk az analfabétizmust teljesen felszámolni. Az írástudatlanság a cigányok körében még mindi újratermelődik, mert a gyerekek 14%-a (kb. 370) egyáltalán nem, 12%-a (kb. 320) rendszertelenül jár iskolába. A nem cigány lakosság gyermekeinek iskolába járását már megoldottuk. A köztük lévő analfabétizmus megszüntetése az alapismereti tanfolyamokkal fokozatosan megoldható. A cigány lakosság írástudatlanságának felszámolásához 2 oldalról kell hozzákezdeni: egyrészt meg kell oldani a gyermekek rendszeres iskolába járását, másrészt a felnőtt lakosságot meg kell tanítani írni-olvasni. Mindkét lehetőséget felhasználjuk. Az alapismereti tanfolyamok szervezéséhez ebben a tanévben fogtunk hozzá eredményesebben. Minden járásnak megküldtük a községekben található analfabéták számát, hogy az igazgatók ennek alapján fogjanak hozzá a szervezéshez. Javasoltuk, hogy a legjobb eredményt elérő pedagógusokat jutalmazzák. A megyei tanács vb. a járási és községi tanácsokat felhívta, hogy az alapismeretei tanfo-