Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei város Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

26/b. A felnőttoktatás helyzete, különös tekintettel a mezőgazdasági és ipari üzemek szakmunkás szükségletére és a cigányproblémára A felszabadulás után a felnőttoktatásban jelentős eredményeket értünk el. Lehetővé vált az iskolai végzettség megszerzése azok számára, akik a múlt osztályelnyomó iskolapolitikája miatt nem járhattak iskolába, egyetemre. Azonban bármilyen nagyok is az elért eredmények, nem tudtuk még teljesen felszámolni a műveltségi elmaradottságot, illetőleg a dolgozók jelentős részének általános műveltsége és szakmai képzettsége nem felel meg a korszerű technika követelményeinek. A munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat és a VII. kongresszus határozatai nyomán megnövekedett a dolgozók érdeklődése a továbbtanulás iránt, a párt-, állami- és társadalmi szervek egyre nagyobb segítséget nyújtanak a felnőttek szervezett iskolai oktatásában. A megyei művelődésügyi osztályon az 1960/61. tanévtől kezdve a megyei tanács vb. határozata alapján külön felügyelő foglalkozik a felnőttoktatással, akinek tevékenysége következtében javult a felnőtt tagozatok ellenőrzése a szakfelügyelők és a járási művelődésügyi osztályok részéről. Emelkedett az oktatás színvonala a jobb tankönyvek és módszerek következtében. A középiskolai tanárok számára az elmúlt tanévben a KPTI-ben volt továbbképzés a felnőttoktatás módszeréről, az általános iskolák tanárai számára pedig járáson belül rendeztek tapasztalatcserét. Javuló tendenciát mutat a hallgatók felkészültsége. Az általános iskolában s a technikumokban a bukások aránya alacsony, néhány százalék; a gimnáziumokban a tantervi maximai izmus, a hallgatók szorgalmának a hiánya, s az iskolának az üzemekkel való laza kapcsolata miatt magas, némely osztályban a 25%-ot is meghaladja. A hallgatók általában azokat a tárgyakat tanulják szívesen és jó eredménnyel, amelyeknek napi munkájuk során közvetlenül hasznát veszik, Igen nagy szorgalommal tanulnak a szakképesítést nyújtó iskolákban (Komló bányaipari technikum, Szentlőrinc mezőgazdasági technikum). A fenti eredmények megszilárdulását több tényező akadályozza. Az ismeretnyújtás mellett gyenge a nevelő munka, pedig ennek erősítésére a fiatalok növekvő száma miatt egyre nagyobb szükség van. Az általános iskolai tagozaton a hallgatók 15%-a 20 éven aluli. A tanulásban velük van a legtöbb probléma. Erősen csökkenti a lemorzsolódás, amely az általános iskolai tagozatokon kb. 20-25%, a gimnáziumokban 40%, a technikumokban 5-8%. Az általános iskolai felnőttoktatás számszerű fejlődését az alábbiak szemléltetik; 1957/58-ban 7, 1958/59-ben 24, 1959/60-ban 65, 1960/61-ben 138 tagozat működött. A jelen tanévben 118 tagozaton 157 tanulócsoportban folyik felnőttoktatás. A hallgatók száma 2.612, valamivel több, mint tavaly. Bár jelenleg a megye minden harmadik falujában működik felnőtt tagozat, az előrehaladás a tanulócsoportok kis létszáma miatt mégis lassú. Egy tanulócsoportra átlagosan csak 16,6 hallgató jut. Ez részben a települési viszonyokból, részben pedig a nem kielégítő szervezésből, felvilágosító munkából adódik, melynek következtében nem csak az egészen apró falvakban alacsony az osztályok létszáma, hanem hasonló a helyzet a nagyobb településeken is (Mohácson 15, a siklósi levelező tagozaton 13, Bikaion 16, Mágocson 15 fő az osztálylétszám).