Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

tette fel a második sajátosság: - a Dráva mentére vonatkozóan - az a tény, hogy az 1950-es évek nemzetközi politikai viszonyai között a jugoszláv „

határ mentiség" teljes elzártságot, a fejlesztési eszközöknek a megye más területeire való koncentrálását eredményezte - ez a folyamat pedig törvényszerűen vezetett a növekvő ütemű elvándorláshoz. A harmadik sajátosság Baranya-Somogy megye határos területére vonatkozik; az a „közlekedésracionalizálási döntés", amellyel megszüntették a Szigetvár-kaposvári vasútvonalat, s ezzel azt a lehetőséget is, hogy a környező falvak hagyományos piacozó életmódjukat folytathassák. A fentiekben felsorolt tényezők együttesen ahhoz vezettek, hogy a megye ormánsági és nyugat-baranyai területe a gazdaságilag elmaradott térségek sorába került, (lásd 1 .sz. melléklet). A 65 község és a hozzá kapcsolódó két város természetesen nem alkot homogén egységet. Az Ormánság három részre tagolódik: 1. A szorosan vett Dráva-mente (Egyházasharaszti-Drávaszabolcs-Kémes-Baranyahidvég-Vejti térsége). 2. A Drávai homokság: Vajszló-Csányoszró-Sellye térsége. 3

. A Dráva nyugati területe: Drávasztára-Drávafok-Felsöszentmárton. A nyugat-baranyai térség a somogyi megyehatárhoz kapcsolódóan Kétújfalu-Dobsza-Somogyapáti-Vásárosbéc térsége. Az első három viszonylag önálló területjelentősnek mondható alcentrumokkal, a megyehatáros nyugati térség azonban olyan mértékben szakad le a déli területtől, hogy annak fejlesztésére csak Somogy megyével való közös gondolkodás adhat megfelelő lehetőséget. [...] 2. Népességfoglalkoztatás Baranya megye többszörösen hátrányos helyzetű aprófalvas Dráva-menti térségének 65 települése a megye településeinek 22%-át, népességének pedig 6,5%-át teszi ki. E területen jelenleg 28 ezer ember él, a 15 évvel ezelőttihez képest csaknem 10 ezer fővel (26%-kal) kevesebb, ez döntően az elvándorlás következménye (5. sz. melléklet). A települések 54%-ában jelentős (6-30%, ill. 30%> feletti) a cigány lakosság aránya. Kiterjedt települési körben érzékelhető az odavándorló népességnek az elvándorlót nem pótló összetétele, az elcigányosodás. [...] Kmf. olvashatatlan aláírás s.k. dr. Hazafi József s.k. Horváth Lajos tanácselnök helyett vb-titkár Lantos József s.k. Géczi József s.k. BML. XXIII. 1. BMTjkv. 1986.