Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

4. Egészségügyi helyzet Az életkörülmények javulása, a rendszeres jövedelem, a jobb lakáskörülmények következtében a cigányok egészségügyi állapotában is tapasztalható javulás. Csökkenő tendenciájú a koraszülés, a csecsemőhalálozás. Általánossá vált, hogy a cigány nők is kórházban szülnek, részt vesznek a terhes tanácsadáson, egyre többen élnek a családtervezés lehetőségeivel. A kis súlyú (koraszülött) csecsemők aránya tíz év alatt 30%-ról 24%-ra csökkent, azonban még mindig magasabb a nem cigány csecsemőkre jellemző aránynál. A csecsemőotthonba beutaltak 75-80%-a még mindig cigány származású. A bölcsőde igénybevétele viszont elenyésző. Ennek oka a cigányasszonyok alacsony foglalkoztatási színvonala, a GYES igénybevétele és az a tény, hogy a kisebb településeken nincs bölcsőde. A telepek kivételével a közegészségügyi higiéniás helyzet is javult. A korábban tapasztalt helytelen, egyoldalú táplálkozás már csak a rendkívül rossz körülmények között élő családokra jellemző. A megbetegedések száma, gyakorisága és súlyossága lényegesen csökkent. A krónikus nem specifikus tüdőbetegség, illetőleg a mozgásszervi megbetegedések mutatnak valamivel nagyobb gyakoriságot. A kisgyermek populációra a fül- és az arcüreg-gyulladások lényegesen nagyobb előfordulása jellemző. Sajnos, a dohányzás és az alkoholizmus terén nem tapasztalható különösebb javulás, sőt az életmódbeli változások - nagyobb jövedelmek - következtében sajnos az alkoholizmus fokozódásával is számolnunk kell. Külön gondot jelent az öregek gondozása. A megoldást a területi szociális gondozás fejlesztése (házi szociális gondozás, szociális étkeztetés kibővítése stb.) jelentheti. 5. Közéletiség, állampolgári kötelezettségek teljesítése A megyében élő cigány lakosság nagyobb hányada megindult a beilleszkedés útján. Emelkedik a közéletben résztvevők aránya is. Az elmúlt év júniusában tartott választásokon 51 cigány származású tanácstagot választottak, (korábban 41 cigány volt tanácstag) és megtalálhatók más tömegszervezetek (SZMT, HNF, Vöröskereszt stb) tagjai és résztvevői között is. Beilleszkedésük mértékét befolyásolja a település jellege; a városokban ez a folyamat lassúbb. Hátrányos helyzetükből adódóan jelentős a segélyezettek száma, ugyanakkor bizonyos egyéb szociálpolitikai juttatásokat (szociális otthoni felvétel, kedvezményes üdültetés stb.) csak nagyon kevesen veszik igénybe. A községekben élők többsége alkalmazkodik a település normáihoz. A beilleszkedés, a környező lakosság életszínvonalához való felzárkózás jó példáival találkozhatunk például Kővágószöllös, Rózsafa, Hidas, Bogádmindszent, Véménd, Dunafalva, Dencsháza, Dobszaközségekben. Ugyanakkor Cserdi, Patapoklosi, Téseny, Várárosdombó, Hetvehely, Kovácsszénája községek cigány lakosságának állampolgári magatartása, társadalmi beilleszkedése még sok kívánnivalót hagy maga után. A beilleszkedést még mindig gyakran merevíti, lassítja a cigánysággal szembeni előítélet és türelmetlenség is. Lassítja az előítéletek megszűnését, hogy a bűnözés mértéke a cigány lakosságnál még mindig nagyobb, mint a nem cigány rétegeknél (9. sz. melléklet), bár megyénkben a cigánybűnözés az országos átlagnál kedvezőbb képet mutat. A cigánylakosság által elkövetett szabálysértések száma évek óta az összes elkövetések