Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 13. (Pécs, 2005)

Baranya Megyei Tanács üléseinek jegyzőkönyvei előterjesztésekkel

2. Foglalkoztatás, jövedelem A férfiak foglalkoztatási szintje tovább javult, jelenleg 73-73% között van, de ha figyelembe vesszük, hogy a rossz lakáskörülmények, egészségtelen táplálkozás, italozás stb. miatt a férfiak 10-15%-a részben vagy egészében keresőképtelen, akkor a foglalkoztatásuk szintjét megközelítően teljesnek tekinthetjük. A munkamegosztásban elfoglalt helyüket tekintve azonban nem történt lényeges változás. Iskolázatlanságuk, életmódjuk, szociális helyzetük miatt, döntő többségük ma is szakképzetlen segédmunkás. A megye húsz - cigányokatjelentősebb számban foglalkoztató - munkáltatójánál végzett felmérés szerint szakmunkások aránya 11%), a középiskolát végzettek aránya 0,8%, 51,1%-nak nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége sem. A nők foglalkoztatásának szintje kevesebbet fejlődött: állandó munkaviszonya a munkaképes korú nők 33,4%-ának van, alkalmi munkából dolgozik 7,3%, összesen 40,7%. Az állandó munkaviszonyban dolgozó nők aránya hét, az állandó és alkalmi munkát végzők aránya együtt két megyében (Veszprém, Szolnok) alacsonyabb, mint Baranyában. A cigány családok jövedelmi viszonyait a munkamegosztásban elfoglalt helyük határozza meg. A munkáltatók kimutatásai szerint nincs különbség az azonos munkakörben dolgozó cigány és nem cigány dolgozók munkabére között, azonban többségük — iskolázatlansága, alacsony műveltsége miatt - szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik, ezért keresete is alacsony. Sok közöttük a nagycsaládos, ezért az egy főre jutó jövedelem, még a családi pótlékkal együtt is - nagyon alacsony. A nők részére még ma sincsenek meg mindenütt a munkavállalás feltételei (munkaalkalom, gyermekintézmény). Egyre kisebb a szakképzetlen munkaerő iránti kereslet is. Az alacsony jövedelem jellemző, de nem kizárólagos, az átlag mögött igen eltérő szélső értékek húzódnak meg (bontó cigányok, fuvarosok stb. igen magas jövedelme, ellentétben a szociálisjáradékból élőkkel). 3. Közoktatás, közművelődés A cigány tankötelesek aránya megyénkben 9% (országos átlag 6%). A következő években várhatóan tovább fog emelkedni a cigány tanulók száma (4200 főről 1985-ig 5000-5400 főre) és így elérheti az összes tankötelesek 10%-át is. Az elmúlt időszakban jelentős erőfeszítések eredményeként javult a beiskolázásuk és az iskolára való felkészítésük. A VI. ötéves tervidőszak során megkétszereződött az óvodába felvettek száma (415 főről 806 főre emelkedett), ami az óvodába járók teljes létszámának 4,5%-át teszi ki. Ezzel az óvodáskorú cigány gyermekek 45%-a részesül napközi otthonos óvodai ellátásban (1975-ben csak 27%). Ennek ellenére a cigány gyermekek óvodaellátásában a megyék között a tizenhetedik helyet foglaljuk el. Ennek többségében településszerkezeti és a cigányok életmódjában, szemléletében gyökerező okai vannak, de még előfordul, hogy a cigány gyermekeket csak akkor veszik fel óvodába, ha a nem cigányok igényeit maradéktalanul kielégítették, vagy biztosítják a felvétel lehetőségét, de a szülők meggyőzésében nem elég következetesek és kitartók. Javítja a helyzetet, hogy az iskola-előkészítő foglalkozásokon évről-évre több cigány gyermek vesz részt. A felkészületlenül iskolába lépő gyermekek aránya 6,5%-ra csökkent. A lassú, de folyamatos fejlődést biztosítja, hogy kevesebb a több évvel túlkoros, illetve osztályismétlő cigány tanuló az első osztályban. Ezt bizonyítja az I. osztályos cigány tanulók létszámának csökkenése is.