T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
völgy) 1, Abaligettől 1 3/4, Gánytól (Kán a helyes név) és Bükösdtől egyaránt 1 1/4, és Megyefától is 1 1/4 órányira volt. Csak néhány háza fekszik ebben a szelvényben, a többi már a X. oszlop 30. szelvényébe nyúlik át. A leírás is itt emlékezik meg róla. Szelvényünk legészakibb pontján találjuk „Sormás vagy Korpád" néven jelölt falut, amely a térképen két rendezett település benyomását kelti. A népszámlálás anyagában Korpád falu néven szerepel, Melczer-birtok volt, 11 házzal és 50 lakossal. Korabinszky lexikonában nem találtam, a Descriptióban Korpád néven a szentlőrinci járásban katolikus németek által lakott falunak jegyezték fel, egyházilag Szentlőrinchez tartozik. A19. század eleji térképen K. Korpád névvel jelölték. Vályi lexikonában Korpád vagy Sormás néven német falunak mondja Baranya megyében, amelynek földesura akkor Melczer volt. Lakosai katolikusok, akiknek földjei és rétjei soványak, erdeje viszont nagy. Lakosai zsindelyek, hordók és kádak készítéséből élnek. Piaca Pécsett van. 58 A mérnöki leírásban Sormás vagy Korpád néven a 10. szám alatt jegyezték fel. Bisztriczétől 4, Bakoczától (amelyet rendszeresen Bagoczának írtak) 3 1/2, az üveghutától 2 3/4, a Szabás kocsmától 1 3/4 órányi távolságban fekvőnek jelölték. Nem volt benne szilárd anyagú épület. A völgyben egy ott eredő patak folyt, de a település teljes egészében hegyoldalon feküdt, magas törzsű, sűrű erdővel körülvéve. A völgyben eredő patak miatt ez a terület mocsaras. Ennél a falunál az utak többnyire magasan fekszenek és ezért jók. A település a környék legmagasabb pontján fekszik. (E falu leírása a IX. oszlop 27. szelvényénél is megtalálható.) A 19. század elején készült térképen külön jelölték Sormást és a tőle északi irányban fekvő K. Korpádot. Ezzel befejeztük e szelvény baranyai településeinek bemutatását, és rátérhetünk a nyugati oldalon található somogyi települések adatainak áttekintésére, amelyek - mint láttuk közelségüknél fogva hatást gyakoroltak ezekre a fent bemutatott településekre. Délről északi irányban haladva Szigetvár mezőváros, majd Zsibolt, Keresztúr és Mosgó falvak tartoztak ide. Az első népszámlálás idején Szigetvár Festetics Lajos birtoka volt. 531 háza és 2659 lakosa volt. A tőle északkeleti irányban fekvő Zsibolt falu Melczer Ignác birtoka volt, 15 házban 85-en éltek benne. Keresztúrt ekkor Tót Keresztúr néven jelölték, így találjuk Korabinszky térképén is. Battyhány Tódor gróf birtoka volt ahol 18 házat és 115 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. S az ettől nyugatra fekvő Mosgó ugyancsak e gróf tulajdona volt, ahol 95 házban 476 fő élt ekkor, az első népszámlálás idején. Szigetvár leírását Dobai András rögzítette, így arra most nem térünk ki. Mégis - a mezőváros nagy vonzását ábrázolóan, megemlítjük, hogy Basáitól 1 3/4, Cserkuttól 2, Apátitól másfél és a Molványi csárdától 1 3/4 óra távolságban volt. A postaút és a többi útjai is jó állapotban voltak. Síkságon fekszik - jegyezte meg a leírás. Zsibót Mosgótól 11/4 órányira van, a leírás szerint. Neve mellett csak egy hegyben eredő kis patakról tesz említést a hadmérnök. Erdeiben magas törzsű fák vannak. A helységtől nem messze elhaladó országút rossz. A falutól északra fekvő hegység nagyon köves. A másik két falu: Keresztúr és Mosgó elsősorban Somogy megye szempontjából figyelemreméltó, itt ezekkel nem foglalkozunk. Ezt a szelvényt is a vizek és erdők uralják, de a rajta áthaladó postaút már nagyobb rendezettséget kíván meg ezen a területen. Az Okor részleges kanalizációja Megyefánál már kezdetleges vízrendezésre utal. S egyre nagyobb mennyiségben tűnnek fel e falvak határában a szőlők. A majorságok erdők közt létesültek, s feltételezhetően irtással jöttek létre. A juhászat - az erdőkben makkoltatott sertéseken kívül - más állat tartására is alkalmas te58 T. Papp i. m. 27. o. - Vályi i. m. 2. köt. 413. o.
