T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
megyéhez tartozott.) S ettől déli irányban hosszan elhúzódott a „Magyar, Német és Rácz Hidas" néven jelölt, s nyilvánvalóan három anyanyelvet beszélő lakosságot magába foglaló falu. Korabinszky Köblényről és Maróczról azt jegyezte fel, hogy a hegyháti járásban fekszenek, s utóbbiról még azt is megemlítette, hogy német falu. Tófű neve mellé feljegyzi annak német nevét: Tuden, s ez ugyancsak a hegyháti járásban található. Mányokról közli, hogy Tolna megyében fekszik Kis- és Nagy Mányok is, a völgységi járásban. Kismányokon volt egy evangélikus templom. S végül Hidasról feljegyzi, hogy Magyar Hidason református, Német Hidason katolikus és evangélikus, Rácz Hidason pedig görögkeleti templom állott. Tolna és Baranya megyék közti határvonalat a Német Hidas patakján álló híd és az azon, II. József által felállíttatott N. Szt. János szobor alkotta. Ezen öt, most feljegyzett település közül az első három a Descriptióban a hegyháti járásban található (Köblény, Maróc és Tófő néven). Mindháromnak r. katolikus német lakosai voltak, de Marócon evangélikus és izraelita vallásúak is éltek. Tófőn pedig a katolikusokon kívül evangélikusok is laktak. Mindháromnak a katolikus lakosai Szederkény filiáját alkották, Tófő evangélikusai Ráczkozárhoz tartoztak. Kismányok adatait a Descriptióban nem találtam, ezt nyilvánvalóan Tolna megyében jegyezték fel. Szárász viszont faluként jelenik meg a hegyháti járásban, német katolikus lakossággal. A Tolna megyei Lengyel falu filiája volt. Hidas ekkor a mohácsi járáshoz tartozott. A Descriptióban feltüntetett adatok szerint Hidasnak magyar, német, illyr és rác lakosai voltak. Római katolikus, evangélikus, református, görögkeleti és izraelita vallást jegyeztek fel ebben a településben. Református, evangélikus és görögkeleti parókia helyben volt, a többiről nem voltak adatok. 147 Hidasról még annyit kell tudnunk, hogy az első népszámlálás alkalmával ez a falu a Kajdacsy család birtoka volt, ahol feltűnően sok: 236 házat és 1703 lakost jegyeztek fel. Ez a „méret" kicsit gyanúsnak tűnhet, de Vályi lexikona szerint ez a falu „a legszélső helység Baranya megyében, Tolna megyével határos, Bonyhádtól 1 óra távolságra van. Három részre osztódik a lakosok »különbözősége miatt... « magyar, német és rácz" falu, akik katolikus, óhitű és református vallásúak. A Kajdacsy családon kívül még három közbirtokos él a faluban. A helység fekvése igen szép, mivel „a jó borokat termő hegyek között hosszasan elnyúlik. Jó dohánya és vörös bora van s a Tolnát és Baranyát elválasztó patakon szép vízimalmok állnak". 148 A térképszelvényen ez a jellegzetesség leolvasható, de a falu határának nagyobbik része már egy következő, keletebbre fekvő szelvénybe esik. A szelvények leírását készítő mérnök 1. sz. alatt a Baranya megyében feltüntetett Kis Mányok adatait közli. Távolsága Hidastól 3/4, Nagy Mányoktól 1, az ugyancsak Tolna megyei Csalától 11/4 óra. Szilárd építmény a határban nem volt. Vize a falun átfolyó kis patak, amelyen fahíd áll. Az erdő rovata üres. Kevés, többnyire száraz rétje volt. Útjai közepesek. A körülötte fekvő szőlőhegyek dominálnak. Ez a falu a térképszelvényen Hidas felett, Baranya megye legészakibb részén helyezkedik el, de 19. század elején készült térképen már világosan Tolna megye területén ábrázolták. Az első népszámlálás irataiban is Tolna megyei községként szerepel, feltételezhető, hogy a térképszelvény készítői tévedtek. A következő falvak - 2-től 6-tal bezáróan - Tolna megye területén voltak (2. Majos, 3. Nagy Mányok, 4. Csala, 5. Várallya, 6. Máza). 7. sz. Császta falu a Tolna megyei Mázától negyedórányira, Győrétől egy óra távolság147 Korabinszky i. m. 323,402, 397,232. 774. o. - T. Papp i. m. 30-32. o. 148 Vályi i. m. 2. köt. 170-171. o.
