T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Az építőanyag- és faiparban 16 mestert találunk (asztalos, ács, bognár, esztergályos, kádár, kőfaragó, kőműves). Az egyéb iparba soroltán szerepel l-l fésűs és papírkészítő, továbbá 3 fazekas. Öt főt a szolgáltató iparban tüntettek fel (3 borbélyt, illetve seborvost és 2 dohánykészítőt). Pécsvárad Baranya megye mezővárosai között a közepesen iparosodottak közé tartozott, 111 iparos 33-féle mesterséget űzött. 145 Figyelemreméltó a település „elegyes" lakossága, amely nemcsak anyanyelvében, hanem vallásában is megosztotta e mezőváros lakosságát. Pécsvárad útjai fejlett kereskedelmére utalnak. E város jelentősége utóbb továbbnövekedett. Vályi az 1799-ben megjelent munkájában beszámol arról, hogy 1793-ban Baranya megye „szép Stabilis kaszárnyákat" építtetett ebben a mezővárosban. 146 Következik a XI. oszlop 30. számú szelvénye. Ennek egy része már Tolna megyébe nyúlik át. Tulajdonképpen csak a nyugati határterület tartozik Baranya megyéhez, ahol összesen 11 Baranya megyei települést sorol fel a leírás és tartalmaz a szelvény. (Az ezen a szelvényen feldolgozott összes település száma: 25, tehát ez is a sűrűbben lakott részek közé tartozott.) Délnyugatra találjuk a szelvényen „Egret vei Egeregy" néven jelölt Egregy falut, amelynek az első népszámláláskor 66 háza és 596 lakosa volt. A pécsi püspök birtoka volt, mint ahogyan annak uradalmát képezte a környékén fekvő Kárász, Wekén (helyesen Vékény), továbbá Szász falu, és a tőle délkeletre fekvő Császta, sőt még a szelvény északnyugati részén fekvő Szárász puszta is. Ezek népességi és házadatai a következők voltak: Kárászon 44 házat és 328 lakost jegyeztek fel, Vékényben 27 ház állott és 235-en laktak benne, Szász faluban 95 ház állott és 578-an éltek, Császtán 43 házban 274-en laktak. A távolabbi Szárász Puszta (ezen a néven szerepel a térképszelvényen, s nagyon rendezett településnek látszik), amelyben 41 házban 278-an laktak, az első népszámlálás adatai szerint. Egregy adatait már említettük. Korabinszky művében mind az öt itt említett falu Baranya megye hegyháti járásában feküdt, Egregyről és Szászról azt is közölte, hogy ezek magyar falvak. A Descriptióban mind az öt település, sőt az akkor már nem puszta, hanem faluként feljegyzett Szárász is a hegyháti járásban feküdt. Egregyben katolikus németek laktak, és a falu Kárász filiája volt. Kárászon katolikus magyarok és németek éltek, s Egregyen kívül Vékény is a filiája volt. Vékényben katolikus magyarok laktak. Császtán magyarok és németek laktak, s a katolikusok Szászhoz tartoztak, de élt a faluban izraelita vallású lakos is. Szász magyar és német lakta település volt, ahol katolikusokon kívül református és evangélikus lakosok is laktak. Császtán kívül további négy Tolna megyei falu volt a filiája. Szárászon német katolikusok éltek, és a Tolna megyei Lengyel filiájaként jegyezték fel. Továbbhaladva e szelvény Baranya megyei részén, északon találjuk Köblényt, amely Köblén néven szerepel a térképen. Ez az első népszámlálás alkalmával Petrovszky-birtok volt, 57 házzal és 410 lakossal. Tőle kicsit északra találjuk a Maróz néven jelölt Marócza falut, amelynek ugyancsak a Petrovszky család volt a birtokosa, és ahol 58 házban 360 lakost jegyeztek fel az első népszámlálást végzők. Ettől kissé délre feküdt Tófű, amely Esterházy Miklós herceg birtokának volt a része, s ahol 49 házat és 289 lakost tüntettek fel a népszámlálás adataként. Tolna megye déli határától délre, a szelvény keleti felén találjuk a Baranya megyéhez tartozó„K7s Klein Mány ok" néven feljegyzett községet. (A„társa": Nagy Mányok már Tolna 145 T. Popp i. m. 89. o. 146 Vályi i. m. 3. köt. 43-44. o.
