T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
mohácsi járás falvai között szerepel, német és rác vagyis szerb lakosokkal, akik r. katolikus és görögkeleti vallásúak voltak. A katolikus plébániájához három filia tartozott (Lovászhetény, Fazekasboda, Várasd), míg a görögkeletiek Pécsváradhoz tartoztak. 144 A szelvényhez készült hivatalos leírás a következő sorrendben az alábbiakat közölte e szelvényről: 1. sz Nádasd távolsága Hidastól másfél, Váraljától és Rácz Mecskétől 1 3/4, Nádasdi üveghutától 11/4, Czikótól 2 3/4 és Ofalutól 2 óra. A szilárd épületek rovatába bejegyeztek egy erős anyagból épült várat, nagyrészt ugyanígy felépített majorságot, továbbá templom körüli kertet, fallal bekerítve. A faluban egy szilárd anyagból készült kocsma, templom, plébániaház, egy malom állt, de a falu házainak nagyobb része is kőből épült. Vize a közeli hegyben eredő malompatak már itt meglehetősen mély, és híd nélkül nem járható. Az erdeje többnyire közepes magasságú tölgyfákból áll, melyben - az utakon kívül, másutt - nem lehet közlekedni. Rétjei szárazak. A Pécsváradra vezető út az erdőn keresztül nagyon mocsaras, egyébként jó. A Szekszárdra vezető út jó, a többi „falusi út"(Dorfweege) a hegyen át nagyon elhasznált. A falu egy magas hegy lábánál fekszik, amelyről azonban az erdőségei miatt nincs további kilátás. A térképszelvényen az út két oldalán hosszan húzódnak a falu házai (nyugat-keleti irányban). 2. és 3. a Nádasdi és a Hettényi üveghutáknál feljegyzett távolság Nádasdtól 1 1/4, a Hetényi üveghutától 1 óra. A szilárd épültek rovatában „rossz épületek vannak" a bejegyzés. A további rovatok üresek. 4., 5. és 6. sz. alatt jegyezte fel „Pécsvár Markt"-ot vagyis mezővárost. A három szám igazolásaként oldalt feljegyezte, hogy Magyar, Német és Rácz, vagyis a három „városrészt" külön tüntette fel. A térképszelvényen is ezekkel a nevekkel jelölték ezt a települést. Öt helységtől való távolsága szerepel a Leírás hivatalos szövegében: a Nagy Pálnak feltüntetett Nagypalltól 1, Várkonytól 1/4 és Lovas Heténytől (amelynek neve helyesen: Lovászhetény) 1 1/2 óra távolságban volt. A szilárd épületek között jegyezték fel a „kőből épült" várát, a templomot, a plébániát és egy kőből épült állami szállásházat (Staatsquartierhaus) az ahhoz tartozó épülettel, egy felépített kórházat, a mellette felépített malomot. Megemlít még „nemesi, polgár és rácz" házakat és vendéglőket. Vize a közeli hegyben eredő malompatak, amelyet nem különösen jelentősnek említ, mégis - híd hiányában - nem lehet rajta átjárni. A körben fekvő erdőket „feketeerdőknek" (schwarzenwälder) nevezi, közepesek, s részben sűrű bokrokkal benőttek. Az utakon kívüli részeken nem járhatók. A rétek többnyire szárazak, csak imitt-amott vannak benne nedves foltok. A Pécsre és Szekszárdra vezető országutak jók, a többi falusi út csak száraz időjárás esetén jó. A vár, a templom és a plébánia, s velük a mezőváros egy jelentékeny része egy meglehetősen meredek magaslaton fekszik, amelyről jó kilátás nyilik. A mezőváros többi része a hegy lábánál, a völgyben terül el. 7. sz. Hosszúhetény (Hoszu Hetténynek írta nevét a térképszelvényen). Távolsága Vasastól 1 1/4, Martonfától és Pécsváradtól másfél, Szenterzsébettől 3 és Szent Lászlótól fél óra. Szilárd építménye egy templom. Vize a helységen átfolyó kis patak. Erdeje kevert. Rétjei többnyire szárazak. Az utak közepes minőségűek. A hegy teljesen elzárja, és csak onnan van kilátás. A térképszelvényről észak-déli fekvésű és valóban hosszú falu képe tárul szemünk elé. 8. sz. Szentlászló távolsága Hosszuheténytől fél, a Hetényi Üveghutától negyedóra volt. Szilárd építménye a falu előtt egy kis pataknál és tónál álló kis templom. Vize a helységen 144 Korabinszky i. m. 809, 808, 406o. - Vályi i. m. 3. köt. 158. o. - T. Papp i. m. 36. o.
