T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Descriptióban az említett falvak a mohácsi járásban voltak. Legnagyobb volt közöttük Szenterzsébet, amelynek magyar és német katolikus lakosai vannak. Plébániájához négy filia tartozott. Az itt említett másik három falu is ide tartozik egyházilag. Kátolyon, Szellőn és Nagypallon egyaránt magyar és német lakosok élnek, Nagypallon a katolikusokon kívül reformátusok is élnek, de ezek vallási hovatartozásáról nincsenek adatok. 137 A többi, ezen a szelvényen található falu a kamara birtoka volt, így a Nagy Kozártól keletre fekvő Eilend, ahol 56 házban 334-e laktak és a tőle északkeletre eső Berkesd, ahol - mint már említettük - 110 házat és 751 lakost jegyeztek fel. A Kamara birtoka volt a tőle ugyancsak keletre, e szelvény szélén fekvő Marász, ahol 83 házban 511-en laktak, az északi irányban fekvő Kékes (Kékesd), ahol 54 ház állott és 344-en éltek és az északkeleti részen fekvő Pál, amelynek neve mellett - nyilván a helytelen adatot kijavítandó - Fazekas Boda név áll. Ebben a helységben 31 házat és 251 lakost jegyeztek fel. Korabinszky Berkesdről csak annyit közöl, hogy a pécsi járásban fekszik, Eilend pedig magyar falu a pécsi járásban. Maráz görög és illyr falu a baranyai járásban, Kékcsdről csak annyit közöl, hogy a baranyai járásban fekvő magyar falu, a Pál vagy Fazekas Boda néven jelölt községről ez a lexikon annyit említ, hogy Baranya megyében két Boda van, az egyik a pécsi, a másik a baranyavári járásban. Itt az utóbbiról van szó, mert a lexikon azt jegyzi meg neve mellett „itt van a Fazekas apátság". Ebben német lakosok élnek. A Descriptióban mind a négy falu a mohácsi járásban van. Berkesden német és magyar katolikusok laktak. Plébániájához három falu tartozott. Közülük az egyik volt Eilend, ahol magyar és német katolikusok éltek. Fazekasboda lakosai katolikus németek, akik Ráczmecske plébániájához tartoztak. Maráza (sic!) lakosai németek és illyrek, katolikusok, akik Kernend plébániájához tartoztak. Kékesden magyar katolikusok laktak, akik egyházilag Szenterzsébethez tartoztak. 138 E szelvény nyugati felén szerepel Üszög, amely 1784-ben gróf Batthyány Tivadar birtok volt, s ahol akkor 8 házat és 76 lakost jegyeztek fel. Korabinszky munkájában nem jegyezték fel nevét és a Descriptióban is csak a ház- és lakosság számát közölték, ami megegyezett a népszámlálás adatával. Vályi szabad pusztaként jegyezte fel Baranya megyében. Megemlíti „jeles épületeit" és a jól termő földjeit. 139 A térképszelvényhez készült hivatalos leírás a következő sorrendben veszi sorra e szelvényen feltüntetett települések adatait: 1. sz. Vasas, a térképszelvényen Vasos névformában szerepel. E falu három településtől való távolságát rögzítették: Trinitástól 1/2, Hosszú Heténytól 1 1/4, Komlótól 2 óra távolságban feküdt, a felvétel idején. Szilárd anyagból készült épülete nem volt. A vize egy, a falun átfolyó kis patak. A körülfekvő erdőségek vegyes fákból álltak. Rétjei többnyire szárazak, útjai közepesek. Egy hegy lejtőjén fekszik Vasas, s ez a hegy dominál. A térképszelvényen házai az út két oldalán helyezkednek el. 2. sz. A Vasastól nyugatra fekvő Somogy falu távolsága Vasastól 1/4, Mánfa pusztától 2 1/4 óra volt. 140 Szilárd anyagú épület nem volt a faluban. Egy kis, jelentéktelen patak folyt keresztül rajta. A falut körülvevő erdőségeiben vegyes volt a faállomány, amint erre az előző falura visszautaló dettóból következtethetünk. Rétjeinek adatai is megegyeznek Va137 Korabinszky i. m. 292, 697, 616, 508. o. - T. Papp i. m. 35-36. o. 138 Korabinszky i. m. 51,143, 397, 294, 62. o. - T. Papp i. m. 35-36. o. 139 Vályi i. m. 3. köt. 572. o. 140 Itt jegyzem meg, hogy ebben a szelvényben különösen sok a helynevek terén az elírás, elhallás. A p és b hangtévesztés, pl. Puszta helyett Buszta stb. rendszeresen előfordul. Ahol a helynév terén nem lehet kétség, ott már a helyes névformát közlöm, ahol kétséges, ott a leírási formát közlöm, esetleg felkiáltójellel jelölve a pontatlanságot.
