T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

akkor is Magyarboly volt a neve, noha - érdekes módon - illyr lakosúnak írja, görög katolikus templommal. Még hozzáteszi, hogy ez a két Esterházy gróf tulajdona. Marok néven három falu volt ekkor Baranya megyében: kamarai és püspöki, s ennek a Maroknak, melynek már akkor Német Marok volt a neve, lakosai németek voltak és volt benne egy katolikus templom is. Pocscháról csak annyit jegyzett fel, hogy illyr falu Baranya megye baranyai járásában. A Descriptióban mind a négy falu a baranyai járásban feküdt. Lapáncsát németek által lakottnak jelzi, de zárójelbe tette, hogy a r. katolikus és evangélikus lakosokon kívül görögkeletiek is laktak benne, ami arra utal, hogy néhány szláv lakosa is lehetett. A katolikusok Németmárokhoz tartoztak, az evangélikusok hovatartozásáról nincs adat. Magyarboly vegyes lakosú település volt: magyar, német és illyr lakosokkal. A katolikusok itt is Németmárokhoz tartoztak, a görögkeleti templomba három faluból is jártak a hívek. Németmároknak magyar és német lakosai voltak, katolikus plébániájához kilenc filia tartozott. Izraelitákat is feljegyeztek itt. Pocsa lakosai magyarok, németek és illyrek voltak, akik közül a katolikusok Németmárokhoz tartoztak, míg a görögkeletiek Borjád filiáját képezték.

126 A térképnek ezen a részén találjuk Puszta St. Mártony nevét, külön feltüntetve: Türkische Schanz, vagyis török sánc meglétét. A térképszelvényen néhány házat találunk a nevénél és az első népszámlálás anyagában Szt. Márton (Herceg) névén szerepel Krisztina főhercegnő birtokaként. 26 házat és 127 lakost jegyeztek fel benne. Ugyancsak Krisztina főhercegnő birtoka volt ezen a szelvényen a Kövesd közelében fekvő Villány, amely elég népes község volt 1785-ben, mert 202 házában 1149 lakost jegyeztek fel ekkor. Korabinszky lexikonában négy falu viselte a Szentmárton nevet. Ezek közül a siklósi járásban fekvőt illyr lakosúaknak jelzi. A Descriptióban Szentmárton (Archiducale) néven szerepel, mint rom. katolikus német falu a baranyai járásban. Németmároknak volt a filiája. Willan néven találjuk a másik falut Korabinszkynál, mint német-illyr falut Baranya megyében a Krascho folyó jobb partján. Egy mérföldnyire volt Harschántól keletre a siklósi járásban. Nagyon híres vörösbort termesztettek ott, amely a burgundihoz volt hasonló. A piktogram szerint volt benne egy görögkeleti templom és szőlőművelést jeleztek a határában. A Descriptióban a baranyai járásban szerepel ez a falu, amelynek német lakosai r. katolikusok és evangélikusok voltak. A katolikusok Németmárokhoz tartoztak, az evangélikusok hovatartozásáról nem maradtak fenn adatok.

127 Milyennek látta és láttatja ezeket, a 34. szelvényben szereplő településeket az a hadmérnök, aki ezek tulajdonságait, helyzetét stb. rögzítette, aki ezt a kortárs katonatársnak „bemutatta"? A szelvény első falujaként, a szelvényt ismertető táblázat élén Villány állott. Távolsága Virágostól 1/4, Jakab falutól 3/4, Kövesd tői 1/2 óra volt. A szilárd épületeket feltüntető rovatban egy kis kápolnát jegyeztek fel a hegyen, és egyet a faluban. Egy urasági ház és több szilárd anyagból épült lakóház állott még ott. A vizek rovatában szerepel, hogy e falu és Virágos között a Karasicza posványos és zavaros. Erős esőzés és tavaszi áradás alkalmával erősen kiont, a réteket elárasztja a viz. A faluhoz csak száraz időben és csak lóháton lehet eljutni. A Kövesdről (amelyet mindig Kövest-nek ír) ide érkező kis víz két malmot hajt itt, és Virágos felett ömlik a Karasiczába. Az erdők rovatában szerepel, hogy Kövesd és Jakabfalu közelében fekvő szőlőhegyen túl van egy gyalogosan is megjárható tölgyerdő. 126 Korabinszky i. m. 357,66,402, 542. o. - T. Papp i. m. 34. o. 127 Korabinszky i. m. 629, 834. o. - T. Papp i. m. 34, 35. o.