T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

kel történt benövése. Az erdők rovatában az erdők fáinak fajtáit is említi: tölgy-, szil- és bükkfák alkotják a drávai erdőket, amelyek a legtöbb helyen bozóttal benőttek. A rétek rovatában az előző falu hasonló adataira utal vissza, vagyis ezen a területen is helyenként csak lóháton lehetett közlekedni, s áradás esetén sehogy. Az utak rovatában ugyancsak visszautalt Petárda adataira. Bolmány síkságon fekszik - írja, és a magasban a Petárda felé vezető országút dominál. Ez rajzolódik ki a térképszelvényen is, amelynek egy részén ez a főút húzódik át. 6. Beremend távolsága Lucstól 2 1/4, Lapáncsától 1 3/4, Villánytól 2 3/4, Harsánytól 1 3/4, Tapolczától 21/2, Nagyfalutól 1 3/4, Harasztitól 21/4, Uj tótól (vagyis Óidtól) 1 2/4 órányira van. Egy templom, egy kocsma, egy nemesi kúria és néhány kőből épült ház képezték szilárd épületeit. Egy kis mocsaras víz van a falu alatt, az országút melletti kocsmánál, s egy malom áll rajra - egészíti ki a leírtakat a mérnök. Ez a víz a malomhoz vezető úthoz tart, de száraz időben nincs e víznek esése. A szőlők alatt van egy nagy tölgyerdő, Tapolcza felé pedig egy fiatal erdő, cserjékkel benőve. A rétek a Dráva kiöntésekor többnyire mocsarasak. Kereskedelmi út vezet itt át Siklósról Eszékre. Ez a falu egy kis hegy lejtőjén fekszik, ahol egy kőfejtő van és ami az egész környéken dominál. A térképszelvényen főút mellett, két oldalt helyezkednek el házai, amelyek hosszan húzódnak északnyugat-délkeleti irányban. 7. Mocska, távolsága Lupancsától (sic!) 3/4 óra. A szilárd épületek rovatába jegyzi fel, hogy e község egy része a XII. oszlop 33. szelvényébe esik. A vizek rovatába feljegyzettek szerint a Karasicza folyó nagyrészben mocsaras mederben folyik, s esős, zivataros időben kiont, elönti a réteket és a szántóföldeket. Itt egy malmot hajt, másutt többet is. Többnyire iszapos a medre, és nem lehet ott közlekedni, csak nagyon száraz időszakokban. A falu mögött a keletre fekvő tölgyerdő és a falu piaca közötti erdő többnyire gyalog is járható. A Karasiczánál fekvő rétek többnyire mocsarasak. Az utak rovata üres. A falu síkságon fekszik - írja a hadmérnök. 8. Torjáncz távolsága Betárdától (sic!) 2 1/4, Kassádtól 3/4, Beremendtől 1 3/4, Nagyfalutól 2, Uj tótól 3/4 óra. A szilárd épületek rovatába bejegyzettek szerint a falun kívül van egy kis templom. A helységet mocsár veszi körül, egyórányira van tőle a Dráva folyó, amelynek kiöntésekor ez a terület nehezen járható. Az erdők rovatába feljegyzettek szerint magas törzsű, kevert tölgy-, szil- és bükkerdő van a határában, amely száraz időben mindenütt gyalog járható. A rétek az erdő és a mocsár között többnyire mocsarasak. Az utak Kassád, Ujtó és Beremend felé csak száraz időben járhatók. A község fekvésének rovata üres, domináló hegyei nyilvánvalóan nincsenek, sem itt, sem a következő két faluban: Kassádon és Ujtón (vagyis Old faluban). 9. Kásád, távolsága Beremendtől 3/4, Nagy Falutól 3/4, Harasztitól fél, Drávaszentmártontól 1 óra - Szilárd épülete nincs. A vizek rovatába írtak szerint mocsarakkal körülvett, de hamarosan kiszárad, s akkor minden időben járható. Az erdőkkel és a rétekkel kapcsolatosan ebben a helységben és Ujtón is az adatok Torjáncéval azonosak. Az utak rosszak. 10. Ujtó távolsága Beremendtől 1 3/4, Nagy Falutól 3/4, Harasztitól fél, Dráva Szt. Már tony tói 1 óra távolságban van. Egy kis templomot jegyeztek még fel. A vizek rovatában feltüntették, hogy a mocsárral körülvett Haraszti és Kásád felé járható, Torjáncz és Szt. Márton felé azonban csak száraz időben. A többi rovat üres. Ennek a szelvénynek a „főszereplője" a Dráva és annak ekkor már kialakult erdőségei, amelyek aztán a század második felében váltak ennek a tájnak fontos gazdasági tényezőjévé. Akkor indultak - a nemrég felépített vasútvonalakon - nagy csodálatot keltve e drá-